Karaszna
| Karaszna (Krásnovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1403 |
| Polgármester | Tibor Kostovčík |
| Irányítószám | 072 01 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 609 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 131 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Terület | 4,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Karaszna
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 21° 53′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Karaszna (1899-ig Krásznóc, szlovákul Krásnovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 609 lakosából 594 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 4 km-re délnyugatra a Keletszlovák-Alföld északi részén fekszik.
Története [szerkesztés]
1403-ban "Crasna" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a pazdicsi uradalom egy részét nagycsebi nemeseknek adja. 1422-ben "Crazna", 1428-ban "Krazna" néven említik. A 15 – 16. században a pazdicsi uradalom része volt. Birtokosai csebi, pazdicsi nemes családok, valamint a Semseyek voltak. A 16. század közepén 15 – 20 család élt a településen. 1566 Sziveszterén császári katonák az adó meg nem fizetése miatt négy családi házat égettek fel a községben. 1582-ben mindössze négy portát számláltak a faluban. 1660-ban 16 lakóháza volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. század végén régi temploma romokban állt. 1715-ben 4, 1720-ban 9 háztartás volt a községben. 1787-ben 36 házában 376 lakos élt. 1828-ban 50 háza volt 380 lakossal. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. Az 1870-es évektől kezdve sok lakosa emigrált Amerikába.
Vályi András szerint "KRASZNÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, Boronkay, és Krasznay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Mocsárhoz, és Somogyhoz is 1/4 órányira, térséges határja két nyomásbéli, búzát, gabonát, tengerit, árpát, és zabot terem, erdeje, szõleje nints, malma sints, piatza Nagy Mihályon 1/2 órányira. " [2]
Fényes Elek szerint "Krasznócz, Zemplén vm. tót-orosz falu, ut. p. N. Mihály fil., 74 romai, 150 g. kath., 1100 evang., 7 ref., 30 zsidó lak. Szántóföld 414 hold. F. u. Boronkay." [3]
1910-ben 503, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Fa haranglába 2000-ben épült a régi, 1896-ban készített harangláb helyén.
- Zsidó temetőjének régi sírkövei.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
