Virava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Virava (Výrava)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Mezőlaborci
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Monika Kurťaková
Irányítószám 067 16
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 172 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 357 m
Terület 20,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Virava  (Szlovákia)
Virava
Virava
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 22° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 22° 00′ 20″
Virava weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Virava, (szlovákul Výrava, ukránul: Virava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. 2011-ben 172 lakosából 84 szlovák és 81 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőlaborctól 11 km-re délkeletre a Virava patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a feljegyzések szerint 1530 - 1531-ben népesült be, első lakói pásztorok és favágók voltak. 1557-ben az adóösszeírásban "Viroua" alakban említik először, ekkor öt portával adózott. 1560-ban "Verowa" néven szerepel. 1550-től a Drugeth család homonnai uradalmának része volt, majd a 16. század végétől a Drugetheken kívül a Palocsay, a Wiczmándy, a Malikóczy és a Soós családoké. A 19. században Hadik-Barkóczi család birtoka. 1715-ben malma, 15 lakatlan és 24 lakott háza volt. 1787-ben 75 házában 499 lakos élt. 1828-ban 73 háza volt. 576 lakossal. 1772-től vámház és karantén állomás volt a községben. Lakói mezőgazdasággal, takácsmesterséggel, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " VIRAVA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Csabalonczhoz, és Olysinkóhoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, nagyon hegyes, agyagos, sovány földgye zabot terem, egyebet tsekélyen, erdővel bővelkedik; van itten Harmintzad is." [2]

Fényes Elek szerint " Virava, Zemplén v. orosz falu, a gallicziai határszélen: 40 romai, 536 g. kath., 20 zsidó lak. Harminczadhivatal. Görög paroch. templom. 944 hold szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Nagy-Mihály." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Virava, a gácsi határszélen fekszik. Ruthén kisközség. Körjegyzőségi székhely, 69 házzal és 402 gör. kath. és róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Koskócz. 1550-ben Drugeth Imrét, Gábort, Gáspárt és Ferenczet és Hosszúmezey Györgyöt iktatják „Vyrova” birtokába. 1587-ben Malikóczy Miklós és Gábor is kapnak itt részeket. Az 1598-iki összeírás a Homonnaiakon kívül Palocsay Györgyöt, Wiczmándy Mártont, Malikóczy Gábort és Soós János özvegyét említi birtokosaiként; később Pethő Jánosnak és Forgách Simonnak is volt benne részük. Azután a Barkóczyak lettek a földesurai és most a gróf Hadik-Barkóczy Endre hitbizományához tartozik. A vármegye itt 1772-ben vámszedő hivatalt és veszteglő-állomást építtetett. A község határában, a Beszkid nevű hegyen sáncznyomok láthatók, melyeket – mint mondják – 1848-ban emeltek. Gör. kath. temploma 1780 táján épült, de 1863-ban megújították." [4]

1910-ben 431, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaság mellett Kassa üzemeiben és a környék ipari vállalatainál dolgoztak.

2001-ben 144 lakosából 72 ruszin, 53 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus temploma 1780-ban épült barokk-klasszicista stílusban, 1863-ban megújították.
  • A népiskola épülete 1908-ban készült el.
  • Az ortodox templom 1996-ban épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]