Virava
| Virava (Výrava) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Mezőlaborci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1557 |
| Polgármester | Monika Kurťaková |
| Irányítószám | 067 16 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 172 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Terület | 20,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Virava
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 22° 00′ 20″ | |
| Virava weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Virava, (szlovákul Výrava, ukránul Virava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. 2011-ben 172 lakosából 84 szlovák és 81 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mezőlaborctól 11 km-re délkeletre a Virava patak partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a feljegyzések szerint 1530 - 1531-ben népesült be, első lakói pásztorok és favágók voltak. 1557-ben az adóösszeírásban "Viroua" alakban említik először, ekkor öt portával adózott. 1560-ban "Verowa" néven szerepel. 1550-től a Drugeth család homonnai uradalmának része volt, majd a 16. század végétől a Drugetheken kívül a Palocsay, a Wiczmándy, a Malikóczy és a Soós családoké. A 19. században Hadik-Barkóczi család birtoka. 1715-ben malma, 15 lakatlan és 24 lakott háza volt. 1787-ben 75 házában 499 lakos élt. 1828-ban 73 háza volt. 576 lakossal. 1772-től vámház és karantén állomás volt a községben. Lakói mezőgazdasággal, takácsmesterséggel, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint " VIRAVA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Csabalonczhoz, és Olysinkóhoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, nagyon hegyes, agyagos, sovány földgye zabot terem, egyebet tsekélyen, erdővel bővelkedik; van itten Harmintzad is." [2]
Fényes Elek szerint " Virava, Zemplén v. orosz falu, a gallicziai határszélen: 40 romai, 536 g. kath., 20 zsidó lak. Harminczadhivatal. Görög paroch. templom. 944 hold szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Nagy-Mihály." [3]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Virava, a gácsi határszélen fekszik. Ruthén kisközség. Körjegyzőségi székhely, 69 házzal és 402 gör. kath. és róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Koskócz. 1550-ben Drugeth Imrét, Gábort, Gáspárt és Ferenczet és Hosszúmezey Györgyöt iktatják „Vyrova” birtokába. 1587-ben Malikóczy Miklós és Gábor is kapnak itt részeket. Az 1598-iki összeírás a Homonnaiakon kívül Palocsay Györgyöt, Wiczmándy Mártont, Malikóczy Gábort és Soós János özvegyét említi birtokosaiként; később Pethő Jánosnak és Forgách Simonnak is volt benne részük. Azután a Barkóczyak lettek a földesurai és most a gróf Hadik-Barkóczy Endre hitbizományához tartozik. A vármegye itt 1772-ben vámszedő hivatalt és veszteglő-állomást építtetett. A község határában, a Beszkid nevű hegyen sáncznyomok láthatók, melyeket – mint mondják – 1848-ban emeltek. Gör. kath. temploma 1780 táján épült, de 1863-ban megújították." [4]
1910-ben 431, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaság mellett Kassa üzemeiben és a környék ipari vállalatainál dolgoztak.
2001-ben 144 lakosából 72 ruszin, 53 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1780-ban épült barokk-klasszicista stílusban, 1863-ban megújították.
- A népiskola épülete 1908-ban készült el.
- Az ortodox templom 1996-ban épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||
