Nagycigánd
| Nagycigánd | |
 | |
| Nagycigánd körpecsétje (1787) | |
| Alapítás | 1347 |
| Megszűnés | 1923 |
| Oka | egyesülés Kiscigánddal Cigánd néven |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Nagycigánd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 15′ 48″, k. h. 21° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 48″, k. h. 21° 53′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycigánd témájú médiaállományokat. | |
Nagycigánd egykori kisközség volt Zemplén vármegyében a Tisza mellett, a Bodrogközben. 1923-ban egyesült Kiscigánddal Cigánd néven.
Történet[szerkesztés]
.jpg)
A hajdanán egységes Zygand, egy hosszú ideig elhúzódó birtokviszályos per folytán, 1347-ben kettészakadt. A per egyik résztvevője Losonczy Dénes szörényi bán, a másik pedig Berencsi István fiai: László és Domokos voltak. A Berencsiek Cigándját: „quondam possessionem ipsorum Zygan vocatam, in Zemplenyesi iuxta fluvium Thyciae” - azaz: a korábban Zygannnak nevezett birtokot, a település Tiszához közelebb eső részét nevezték később Nagycigándnak. [1].
..jpg)
Sorsa a 16. század második feléig összefüggött Kiscigándéval. Az 1598. évi összeírás Melith Pált, Rákóczi Zsigmondot, Bakos Jánost, Vécsey Sándort említi birtokosainak. Az 1620-as években lépett be a község történelmébe a Sennyey nemzetség, amely csaknem a 20. század közepéig meghatározója volt a falu életének.[2] Először Sennyey Istvánt és Sennyey Sándort említi birtokosaiként, majd 1684-ben Sennyeiné Széchy Máriát[3]. 1774-ben gróf Sennyey Imre, báró Sennyey László, báró Bánffy Mihály, báró Vay László, Vay Miklós, Ibrányi Miklós és Ibrányi Károly voltak földesurai a nagycigándi határnak. A 19. század elején gróf Mailáth József és gróf Mailáth Antal, báró Sennyey Istvánné, báró Bánffy Pál, gróf Vay Ábrahám, Kálnay Kristóf, Szerencsy István, Ibrányi Antal és az Olchváriak birtokolták.[4]
A község lakosai gyékényszövésből[Mj. 1] éltek, amit piaci eladásra is készítettek [5]. 1831-ben, 1855-ben és 1893-ban kolera pusztította lakosait, 1865-ben pedig az árvíz okozott nagy károkat.
Közigazgatásilag Nagycigándhoz tartozott Gorsó-tanya és Erzsébet-tanya. Ez utóbbi tanya báró Sennyei Miklós birtoka volt, aki kápolnát is építtetett ezen a helyen, melynek Árpád-házi Szent Erzsébet volt a védőszentje.[6]
A Bodrogközi Gazdasági Vasút (BK.G.V) építése Nagycigándról indult két irányban 1912-ben. Királyhelmecre illetve Sárospatak irányába. A vasútvonalat 1913. augusztus 13-án adták át.[7]
Közigazgatását 1923-ig a Kiscigándi körjegyzőségen intézték.[4] 1922-ben Kis- és Nagyczigánd vezetése a lakosság jóváhagyásával az egyesülés mellett döntött. A magyar királyi belügyminiszter jóváhagyása után a két kisközség 1923-ban hivatalosan is egyesült[8] és nagyközséggé alakult.[9]
Nagycigánd az irodalomban[szerkesztés]
Kántor Miály, Az ezeréves cigándi malom című írásában megemlíti, hogy Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című 1884 és 1901 között készült nagyszabású 21 kötetből álló könyvsorozat egyik kötetében Jókai Mór a következőket írta a községről:
„Czigánd: hírhedett nagy falu, nem is egy, de kettő. Templomát azért építette kimagasló helyre, hogy legalább a tornyát Kis-Czigánd is láthassa.”
– Jókai Mór (1891)[10]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A gyékényből készíthető tárgyak nagyon sokfélék lehetnek: kisszék, ponyva, szőnyeg, szatyor stb.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hajdú 1997 18. old.
- ↑ Felső-bodrogköz jellemzése. Elte.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
- ↑ Hajdú 1997 154. old.
- ↑ a b Reiszig Ede 1898
- ↑ Hajdú 1997 26. old.
- ↑ Pácin – Római Katolikus Plébánia. Magyar települések.hu
- ↑ Vasúttörténeti évfordulók. Modellvasút magazin 2010
- ↑ Hajdú 1997 57. old.
- ↑ 259,475. 1922. B.M. sz., Belügyi Közlöny, 1923. évi 10. szám, 337. oldal.
- ↑ Nagy I. 2004 33. old.
Források[szerkesztés]
- ↑ Hajdú 1997: Hajdú Imre. Cigánd története 1289-1972. Cigánd: Cigánd nagyközség önkormányzata, 11–143. o. (1997). ISBN 963-034-320-7
- ↑ Reiszig Ede 1898: Vende Aladár: Zemplén vármegye községei. Magyarország vármegyéi és városai. Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
- ↑ Nagy I. 2004: Hegyi József. Kántor Mihály, a Bodrogköz kutatója. Cigánd: Nagyközségi Önkormányzat, Cigánd (2004)