Bán (méltóság)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak. A középkori Horvátország és a Magyar Királyság déli határterületei, az úgynevezett bánságok felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkeztek. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területük felett nem is volt hatásköre. Hadat is gyűjthettek veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területüknek a központtól való távolsága indokolt. Területükön az ispánok nekik tartoztak engedelmességgel, nem a királynak. Nagy Károly közigazgatási rendszerében az őrgróf feleltethető meg nekik. A báni cím a középkori Magyar Királyság felbomlásával megszűnt, kivéve a horvát bán (horvátul hrvatski ban) tisztségét, amely egészen 1918-ig létezett. [1]

A felsorolt jogok a középkori Erdélyt irányító erdélyi vajdára is ugyanúgy vonatkoztak, aki ezért fogalmilag szintén a bánok közé sorolható.

Az elnevezés eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bán szó Baján, avar uralkodó nevéből származik, aki a 6. században a Kárpát-medencében rendezte be az Avar Birodalom központját.

A Horvát Fejedelemség idején tűnik fel, mint a fejedelemség részkormányzója, szinte társuralkodója. Bíborbanszületett Konstantin szerint a fejedelemség, akkor már királyság 14 zsupániája közül 11-et a király, 3-at a bán kormányzott. Mindez a valamikori avar–horvát etnikai különállás, különkormányzat tükröződése lehet a horvát fejedelemség területi kormányzatában. [2]

Báni címek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar történelem során a következő bánságok és báni tisztségek fordultak elő. [3]

A mai Horvátország területén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • bán vagy horvát–szlavón bán (1275-ig)
    • szlavón bán (1476-ig) – helyettese az al-bán (vicebanus) a 13. századtól [4]
    • horvát–dalmát bán (1476-ig) – helyettese a tengermelléki bán (banus maritimus) a 12. század második felétől [4]
      • horvát–dalmát–szlavón bán vagy nemhivatalosan horvát bán

A mai Bosznia területén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Szerbia területén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Száva–Duna vonaltól délre:

A mai Románia területén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, 226. o. ISBN 963-14-0582-6 (2000) 
  2. Szeberényi Gábor: Horvátok és országuk a 7–11. században. História, 5–6. sz. (2011)
  3. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  4. ^ a b Zsoldos Attila: „Egész Szlavónia” az Árpádok királyságában. História, 5–6. sz. (2011)
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
bán témában.