Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak. A középkori Horvátország és a Magyar Királyság déli határterületei, az úgynevezett bánságok felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkeztek. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területük felett nem is volt hatásköre. Hadat is gyűjthettek veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területüknek a központtól való távolsága indokolt. Területükön az ispánok nekik tartoztak engedelmességgel, nem a királynak. Nagy Károly közigazgatási rendszerében az őrgróf feleltethető meg nekik. A báni cím a középkori Magyar Királyság felbomlásával megszűnt, kivéve a horvát bán (horvátul hrvatski ban) tisztségét, amely egészen 1918-ig létezett. [1]
A felsorolt jogok a középkori Erdélyt irányító erdélyi vajdára is ugyanúgy vonatkoztak, aki ezért fogalmilag szintén a bánok közé sorolható.
Tartalomjegyzék |
Az elnevezés eredete[szerkesztés]
A bán szó Baján, avar uralkodó nevéből származik, aki a 6. században a Kárpát-medencében rendezte be az Avar Birodalom központját.
A Horvát Fejedelemség idején tűnik fel, mint a fejedelemség részkormányzója, szinte társuralkodója. Bíborbanszületett Konstantin szerint a fejedelemség, akkor már királyság 14 zsupániája közül 11-et a király, 3-at a bán kormányzott. Mindez a valamikori avar–horvát etnikai különállás, különkormányzat tükröződése lehet a horvát fejedelemség területi kormányzatában. [2]
Báni címek[szerkesztés]
A magyar történelem során a következő bánságok és báni tisztségek fordultak elő. [3]
A mai Horvátország területén[szerkesztés]
- bán vagy horvát–szlavón bán (1275-ig)
A mai Bosznia területén[szerkesztés]
- boszniai bán → jajcai bán
- sói bán → szreberniki bán
- ozorai bán
A mai Szerbia területén[szerkesztés]
A Száva–Duna vonaltól délre:
- macsói bán
- barancsi bán → nándorfehérvári bán
- kucsói bán
A mai Románia területén[szerkesztés]
- szörényi bán
- rövid ideig az erdélyi vajdát nevezték bánnak is
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, 226. o. ISBN 963-14-0582-6 (2000)
- ↑ Szeberényi Gábor: Horvátok és országuk a 7–11. században. História, 2011. 5–6.. sz.
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
- ^ a b Zsoldos Attila: „Egész Szlavónia” az Árpádok királyságában. História, 2011. 5–6.. sz.
