Leszna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leszna (Lesné)
Leszna látképe a Pazdicsi-hátról
Leszna látképe a Pazdicsi-hátról
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterPeter Bobík
Irányítószám071 01
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség451 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság141 m
Terület6,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 21° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 21° 49′ 00″
Leszna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leszna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Leszna (szlovákul: Lesné) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 12 km-re északnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a 13. században alapították, 1254-ben említik először. Már ekkor állt mai görögkatolikus temploma, mely az egyik legrégebbi Zemplénben. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZNA. Tót falu Zemplén Várm földes Urai Boronkay, és Szirmay Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Rakoczhoz 1/2 órányira, agyagos határja 3 nyomásbéli, gabonát leg inkább, egyebet középszerűen terem, erdeje vagyon, piatza Homónnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Leszna, orosz falu, A. Körtvélyes fil. 53 r., 300 g. kath., 12 zsidó lak., 599 hold szántófölddel. F. u. b. Barkóczy, Szirmay. Ut. posta Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Leszna, tót kisközség. 74 házat számlál és 406 gör. kath. lakosa van. Postája Rákócz, távírója és vasúti állomása Nagymihály. 1254-ben szerepel először pusztaként, melynek birtokába a leleszi káptalan a Nátafalusi Csontos család ősét, Nata fia Gergelyt iktatta, kivel IV. Béla király e birtokot más földekért elcserélte. 1421-ben a Nagymihályi Euden (Eödön) családot és Zeredvai Jánost iktatják némely részekbe, de 15 évvel később a Nátafalusi Csontos család is újabb részeket kap. 1448-ban a Lesznai, Eödönffy, Szeretvai s a Csontos családok az urai, később a Farkas család is, de Mátyás király 1473-ban, a mikor Leznye alakban találjuk említve, a Nátafalusiaknak új adománylevelet ad itteni birtokaira. 1480-ban Ráskai Balázst és a Zbugyaiakat iktatják némely részekbe, tíz évvel később a Csontos, Harkányi és Korcsvai családok szerepelnek birtokosaikként, 1519-ben Komoróczi Andrásnak is van benne része, de az 1598-iki összeírás Rákóczy Ferenczet, Eödönffy Gáspárt és Kristófot, Paczoth Ferenczet, Morvay Jánost és Melith Vitust sorolja fel s ekkor kipusztult hely. 1755-ben Sztáray Imre, 1774-ben Szirmay László és Orosz Teréz, majd a Barkóczyak az urai. Most Zempléni Moskovitz Gézának van itt nagyobb birtoka. Az itteni gör. kath. templom nagyon régi s építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Fundus-tanya is. Leszna közelében feküdt hajdan Arács község, mely 1447 előtt a Pelejtei és Azari családoké volt.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt.

2011-ben 443 lakosából 389 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A lesznai polgármesteri hivatal

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 13. századi eredetű.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; P�sztor: [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html Magyarorsz�g v�rmegy�i �s v�rosai]. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. december 21.)

További információk[szerkesztés]