Szukó
| Szukó (Sukov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Mezőlaborci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1557 |
| Polgármester | Štefan Šereg |
| Irányítószám | 067 02 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 136 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 290 m |
| Terület | 8,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szukó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 21° 52′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szukó, (szlovákul Sukov, ukránul Sukiv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. 2011-ben 136 lakosából 66 ruszin és 54 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mezőlaborctól 5 km-re délre fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1557-ben "Zuko" alakban említik először, ekkor 2 portája adózott a homonnai uradalomnak. 1649-től a Szirmay családé. 1715-ben malma és 15 háztartása volt. 1787-ben 44 házában 291 lakosa élt. 1828-ban 44 háza és 332 lakosa volt. A 20. században a Wollman család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szénégetéssel, téglagyártással foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZUKO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai gör. katolikusok, fekszik Rokitótz, és Felsõ Csebinyéhez közel; hegyes, veres, és fejér agyagos határja 2 nyomásbéli, terem zabot, kevés tatárkát, és krompélyt; erdeje van, szõleje nints; zabbal bõvelkedik, széna nélkûl szûkölködik; piatza Sztropkón." [2]
Fényes Elek szerint " Szukó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Krasznibrodhoz 1 órányira: 330 g. kath., 5 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 514 h. szántófölddel, malommal. F. u. Szirmay. Ut. p. Nagymihály." [3]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Szukó, ruthén kisközség. Van 45 háza és 293 gör. kath. vallású lakosa. Postája Hegyescsaba, távírója Alsócsebény, vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Szirmayak voltak az urai, kiket már 1649-ben iktattak részeibe. Most Wollmann Kázmérnénak van itt nagyobb birtoka. Nevezetes kőolaj-forrása. Gör. kath. temploma 1660-ban épült, de 1859-ben megújították." [4]
1910-ben 299, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1914 – 15-ben súlyos harcok folytak itt a Monarchia csapatai és az orosz seregek között. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Lakói később főként Homonna és Mezőlaborc üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 153 lakosából 82 szlovák, 54 ruszin és 11 ukrán volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Görög katolikus temploma a 18. század első felében épült barokk stílusban a korábbi, 1660-ban épített templom helyén.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||
