Lask
| Lask (Laškovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1324 |
| Polgármester | Gabriela Kaloková |
| Irányítószám | 072 01 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 612 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 185 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Terület | 3,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 51′ 00″ | |
| é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 51′ 00″ | |
| Lask weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lask (szlovákul Laškovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 612 lakosából 557 szlovák és 42 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 9 km-re délnyugatra a Kelet-Szlovákiai Alföldön a Dusa patak jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már 10. – 12. században éltek emberek. 1310-ben a Bogátradvány nemzetség birtokaként említik először. A nemzetség Monoki ága a 16. századig volt itt tulajdonos. 1567-ben másfél portáról adózott a királynak. Négy a királyi katonák által felégetett ház és három új ház állt a településen. 1580 körül ismeretlen csapás érte a települést, mivel 1582-ben nem kellett adót fizetnie. 1600-ban a kis települések közé tartozott 9 lakott házzal. A 17. század elején kizárólag jobbágyok éltek itt. A század során a lakosság elszegényedett, száma lecsökkent. 1610-ben lakói zsellérek, egy és negyed portáról adóztak, míg 1635-ben négy és egynyolcad porta után. 1715-ben 5, 1720-ban 7 adózó háztartása volt.
Vályi András szerint "LASK. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik, Pazditshoz 1/2 Vásárhelyhoz is 1/2 órányira, térséggel egyeles dombos határja, három nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, és tengerit is terem, erdeje, szőleje, és malma nints, piatza N. Mihályon." [2]
Fényes Elek szerint "Lask, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Vásárhely fil. 93 r. 138 g. kath., 48 evang., 47 ref., 8 zsidó lak. gör. szentegyházzal, 414 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály." [3]
1910-ben 320, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
2001-ben 511 lakosából 296 szlovák és 215 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||

