Tusaújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tusaújfalu (Tušická Nová Ves)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1325
Polgármester Ivan Blažej
Irányítószám 072 02
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 560 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 108 m
Terület 4,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tusaújfalu (Szlovákia)
Tusaújfalu
Tusaújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 45′ 00″
Tusaújfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tusaújfalu (szlovákul: Tušická Nová Ves) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 560 lakosából 543 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymihálytól 14 km-re délnyugatra az Ondava jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1325-ben "Wyfalw" alakban említik először. Kezdetben tusai nemesek birtoka, majd több birtokosa is volt. A 15. – 19. században a Palchy, Kéri, Bánóczi, Drugeth, Bartóczi, a 20. században az Andrássy család a birtokosa. 1715-ben 12 ház állt a faluban, közülük 4 volt lakott. 1787-ben 36 házában 269 lakos élt. 1828-ban 47 háza volt 353 lakossal, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

A faluban zsidó családok is éltek, akiknek elődei még 1738-ban a pestisjárvány után érkeztek ide. Zsidó temető is van itt. A zsidó lakosságot 1942-ben az akkori szlovák állam rendeletére elhurcolták.

Vályi András szerint "Tusa Újfalu. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Ondova vizéhez 1/2 fert. órányira, é. Tusához is annyira; földgye fekete, elegyes térségű, 2 nyomásbéli, gabonát leginkább, árpát középszerűen terem, erdeje, szőleje nints, piatza Kassán 6 mértföldnyire." [2]

Fényes Elek szerint "Ujfalu (Tussa), Zemplén vmegyében, tót falu, a Tapoly mellett: 143 romai, 38 gör. kath., 20 evang., 244 ref., 9 zsidó lak., 371 hold szántófölddel. F. u. Szirmay, Péchy. Ut. p. Vecse." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Tussaújfalu, tapolymenti tót kisközség, 80 házzal és 453, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal, kiknek azonban itt nincs templomuk. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó. Nagyjában Tussa sorsában osztozott és a Tussaiak birtoka volt. Csak az 1598-iki összeírásban találunk két új nevet s ezek: Nyárády Albert és Szilassy György özvegye. Az újabb korban a Kéryek, a Szirmayak s az Andrássyak voltak a földesurai, sőt a Kéryeknek itt már a XV. század elején is volt részbirtokuk. Most gróf Andrássy Gézának van itt uradalma s nevezetes sajt- és vajgyára. A XVII. századbeli pestis itt is megkövetelte a maga áldozatait." [4]

1910-ben 452, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A település kulturális fejlődését elősegítette az 1931-ben Gálszécsen alapított városi iskola. A község 1828-tól a gálszécsi, 1945-től a parnói jegyzőséghez tartozott.

2001-ben 620 lakosából 614 szlovák volt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]