Márkcsemernye
| Márkcsemernye (Pusté Čemerné) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Otto Fenin |
| Irányítószám | 072 22 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 348 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Terület | 6,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Márkcsemernye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 50′ 30″, k. h. 21° 49′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Márkcsemernye (szlovákul Pusté Čemerné) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 348 lakosából 337 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 14 km-re északra a Kelet-Szlovákiai Alföldön fekszik.
Története [szerkesztés]
Az itt talált régészeti leletek arra utalnak, hogy területén már az újkőkorban éltek emberek. A települést 1254-ben "Chemernye" néven említik először, de valószínűsítik hogy már sokkal előbb, a 11. században is létezett. Kezdetben Csemernyének nevezték, Márk-Csemernyeként 1473-ban fordul elő először. Különböző nemesek birtoka volt. Szent Erzsébet tiszteletére szentelt egyházát 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1600-ban nemesi kúria, templom, plébánia és iskola, valamint 13 adózó porta volt a faluban. A 16. – 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított, majd lakossága megfogyatkozott. A század végére már jelentéktelen falu volt és maradt a 18. században is. A 18. század végén felépült Szent Miklós temploma.
Vályi András szerint "Mark Csemernye. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Sztáray, és Okolitsányi Uraságok, fekszik Örmezõnek szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, tulajdonságaira nézve lásd Lesznát, mellyhez hasonló, mind a’ kettõ második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Márk-Csemernye, tót-orosz falu, Zemplén vgyében, 500 r., 374 g. kath., lak. Gör. kath. templom. Ut. p. Nagy-Mihály. " [3]
1866-ban a Szirmay család volt a birtokosa. 1910-ben 339, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
2001-ben 371 lakosából 369 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt görög katolikus temploma barokk-klasszicista stílusú.
- A Szent Kassai vértanúk tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
