Abara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abara (Oborín)
Abara02.JPG
Községi hivatal és kultúrház
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1221
Polgármester Csuri Árpád
Irányítószám 076 75
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 719 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 104 m
Terület 43,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abara (Szlovákia)
Abara
Abara
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 21° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 21° 53′ 00″
Abara weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Abara, (szlovákul: Oborín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymihálytól 30 km-re délre, Tőketerebestől 26 km-re délkeletre a Laborc jobb partján fekszik. Mészpest tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abara Árpád-kori település. Nevét 1221-ben említik először, majd 1278-ban "villa Oborin" néven említi oklevél. Lakott helyként csak a 14. század elején szerepel okiratban. Ekkor négy faluból (Alsó-, Felső, Kis- és Nagyabara) állt. Birtokosai a Martonos, a Baksza és a Bencze családok voltak. A falunak ekkor vára is volt, melynek csekély nyomai maradtak, 1471-ben az országggyűlés rendeletére rombolták le. A település a 15. század második felében már mezőváros, vásártartási joggal.

A 16. században többek között a Dobó, a Perényi, a Bánffi és az Upori családok bitokosok a településen.

A 17. században a Rákóczi és a Lorántffy családok, a 18. században az Aspermontok, a 19. században a Széchenyiek birtoka.

Vályi András szerint "ABARA. (Tótúl Oborin) tót, és magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Ondva víze mellett, Pazditstol egy, és 1/4 mértföldnyire, határja három nyomásbéli, réttyei meglehetősek, legelője elegendő, malma helyben, saját erdeje is van, fája mind épűletre, mind tűzre elég, szabad makkja a’ hízlalásra, piatzozása Nagy Mihályon, és Ujhelyben; só alatt is szekereskednek, ’s kapával is keresik élelmeket, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Abara, magyar falu, Zemplén vgyében, a Latorcza mellett, Deregnyőhöz 1 1/4 mfdnyire; 39 r., 45 g. kath. 772 ref., 9 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, termékeny róna határral, 624 hold szántófölddel, sok réttel. Ut. p. Velejte." [3]

Zemplén vármegye monnográfiája szerint "Abara, laborczmenti magyar kisközség, 133 házzal és 820 túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. 1278-ban már szerepel „Villa Oborin” alakban, 1300-ban meg „Terra Abora” alakban említik, a mikor Martonos mester az ura. 1419-ben már több Abarát különböztetnek meg Kis-, Nagy-, Alsó- és Felső-Abara néven. Ebben az időben a Kisabarai Baksza és a Bencze család birtoka. 1470-ben az Uporiak is birtokosok Kisabarán. Volt vára, vagy várkastélya is, melyet 1471-ben Mátyás király leromboltatni rendelt. 1481-ben Abarán a Czékeyeket találjuk, kikre leányági örökösödés útján jutott. Az Uporiak alatt városi kiváltságai voltak, melyeket később elveszített. A 16. század elején az egyik Czékey leány révén Dobó Domonkosé, 1511-ben meg már Buttkai Pétert találjuk nagyobb birtokosául említve, de ugyanakkor Czékey Petronellának, Bánffi Péternek, Eödönffi Imrének, Dobó Zsófiának, Gerendi Lászlónak, Upori Borbálának és Czékey Jánosnak is vannak itt részbirtokaik. 1512-ben Tárczi Miklós itteni birtokát más birtokkal cseréli el. 1524-ben a Buttkaiak még mindig birtokosok, 1548-ban már a Bayor család is felmerül. 1576-ban birtokosai között szerepelnek a Kálnássyak is, 1598-ban Dobó Ferencz. Dobó után a Lórántffyakra és ezekről a Rákóczyakra száll a birtok. 1684-ben Zrínyi Ilona a maga részét elzálogosítja Klobusitzky Ferencznek, míg a többi Rákóczy rész az Aspremont grófi családnak jut, mely még a mult század elején is bírja. Ugyanekkor birtokos itt még a Tárczay család is. Nagyabarának birtokosai a 15. században az Upory és a Nyárasapáthy családok voltak, a 16. században pedig a Kálnássyak. A mult század közepén a Széchenyiek voltak az urai és gróf Széchenyi Jánosnak most is van itt nagyobb birtoka. Alsó-, Felső- és Kis-Abara nevét ma már csak a községnek ilynevű dűlői tartják fenn. A községben levő református templom 1750 körül épült, s 1891-ben megújították. A község, melynek utolsó postája Málcza, távíróállomása Deregnyő és legközelebb eső vasúti állomása Bánócz, Ung vármegye határán fekszik." [4]

1920 előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz került, ekkor Ung vármegyébe tagolták.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 721, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

1991-ben 649 lakosából 83% volt magyar.

2001-ben 700 lakosából 485 magyar és 198 szlovák volt.

2011-ben 719 lakosából 413 magyar és 265 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falutól északkeletre a Laborc holtága mellett még kivehetők a vár sáncai. Falai még a 20. század első felében is álltak, azóta széthordták őket.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abara témájú médiaállományokat.