Zuhatag (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zuhatag (Stakčínska Roztoka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1569
PolgármesterJuraj Pyteľ
Irányítószám067 61
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség302 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság359 m
Terület15,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 22° 16′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 22° 16′ 51″
Zuhatag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zuhatag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zuhatag (1899-ig Sztakcsin-Rosztoka, szlovákul: Stakčínska Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 10 km-re északkeletre, a Vihorlát-hegység és a Keleti-Beszkidek közötti völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

1569-ben Zemplén vármegye adóösszeírásában „Ztakczin Rostoka” néven említik először. A homonnai uradalomhoz tartozott, később a Szirmay család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Sztakcsin), orosz f., Zemplén vmegyében, Szinna fil., 6 r., 443 g. kath., 10 zsidó lak., 562 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. post. Szobráncz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zuhatag, azelőtt Sztakcsin-Rosztoka, még korábban Rosztoka, Ung vármegye határán fekszik. Van 48 háza és 271 gör. kath. vallású lakosa, kiknek azonban itt nincsen templomuk. A homonnai uradalom tartozéka volt és később a Szirmayaké lett. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 321, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 2385 lakosából 1867 szlovák, 383 ruszin, 81 ukrán volt.

2011-ben 336 lakosából 262 szlovák és 60 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Istenanya tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1832-ben épült.
  • Kőkeresztek 1903-ból a falu elején és 1907-ből a templom előtt.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.