Szerencs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Szerencs
Szerencs - view.jpg
Szerencs látképe
Szerencs címere
Szerencs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig Szerencsi
Jogállás város
Polgármester Koncz Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3900
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 9321 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 254,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szerencs (Magyarország)
Szerencs
Szerencs
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48,1623°, k. h. 21,2051°
Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szerencs
Szerencs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,1623°, k. h. 21,2051°
Szerencs weboldala

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Fontos közúti illetve vasúti csomópont.


Tartalomjegyzék

Földrajz [szerkesztés]

A város déli része síkságon fekszik. Az északi része már a Zempléni-hegység egyik hegyére, az Árpád-hegyre épült. Legészakibb része Ond, amely a Fekete-hegyre épült. Közeli hegyek: Bekecsen a Nagy-hegy, Erdőbényén a Szokolya-hegy és a tokaji Kopasz-hegy. Közelebbi városok: Miskolc, Tokaj, Sátoraljaújhely, Sárospatak. A Tokaj-hegyaljai borvidék része, pontosabban a Hegyalja és a Zempléni-hegység kapuja.

Története [szerkesztés]

A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel.

Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.

A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. A 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ezt követően 1606. március 9-én Bocskai a szabad királyi városi rangot adta Szerencsnek.

A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant, sőt, 1876-ban Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.

A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.

1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.

Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását.[1] 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.[2]

A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 98,5%-a magyar, 1,5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók [szerkesztés]

Képgaléria [szerkesztés]

  • Szerencs látképe

  • Légifotó a várról

  • Községi fürdő, 1910

  • Katolikus templom

  • A Rákóczi-vár bejárata

  • Cukorgyár

  • Cukorgyári emlékmű

  • Rákóczi-vár (loggia)

  • Rákóczi-vár, várkert

  • Városháza

Testvérvárosok [szerkesztés]

Híres emberek [szerkesztés]

  • Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére, Rákóczi Pál, 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben.
  • 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
  • Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó-válogatott kapusa.
  • Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy kiemelkedő alakja.
  • 2008-ban Guinness-rekord dőlt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen, az első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki, és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázza meg.
  • Itt született és itt kezdte el pályafutását a világ legjobb női kézilabdázójának (2004) is megválasztott Kulcsár Anita.
  • Itt született Ördög Tibor, a Hooligans zenekar énekese.
  • Innen származnak Tóth Tibor és Kiss Endy, a Hooligans zenészei.
  • Itt hunyt el 1927-ben Ürményi Lajos színész.

Irodalom [szerkesztés]

  • Salánki István: A Szerencsi Cukorgyár száz éve 1889-1989, Szerencs, 1989, ISBN 963-02-6286-X

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencs témájú médiaállományokat.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerencs&oldid=13500554”