Selyeb
| Selyeb | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség 2012-ig | Szikszói |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Taskó Béla[1] |
| Irányítószám | 3809 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 500 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 29,98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Selyeb
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Selyeb
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| é. sz. 48,33965°, k. h. 20,95294° | |
Selyeb község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szikszótól északra, Abaújszolnok és Monaj közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb néven.
A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett.
Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a a feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtára is volt.
A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat rejtő halmot tártak fel.
A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görög katolikus, 289 református volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta Pál építtetett.
- Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében. A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a Hallgatás angyalával. A talpazaton kronosztikon tudósít az állítás idejéről. A szoborcsoport a sajóládi Sajó-híd mellett álló, hasonló témájú emlékkel rokon, feltehetően mindkettő egy mester munkája.
Híres selyebiek [szerkesztés]
- Itt született 1920-ban Seres János festő és grafikus. Az egri tanárképző főiskolán tanított, Miskolcon hunyt el 2004-ben.
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
