Garadna
| Garadna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség 2012-ig | Encsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Pauló Tiborné[1] |
| Irányítószám | 3873 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 447 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 45,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garadna
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Garadna
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| é. sz. 48,41861°, k. h. 21,17460° | |
Garadna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Hernád völgye és a Cserehát határán fekszik, a 3-as főút mellett Miskolctól 50 kilométerre északkeletre, Encstől északra 10 km-re található. Szomszédos települései: Hernádvécse, és Novajidrány.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve szláv eredetű, jelentése várhoz tartozó, amely szerint eredetileg várbirtok volt.
Története [szerkesztés]
Garadna (Granna) nevét az oklevelek 1234-ben említették először Grathna, Gradna, majd 1259-ben Granna néven.
A Garadna-patak mellett két Garadna falu alakult ki.
Az egyik az 1234-ben Szurdokbénye határában említett Garadna falu Houl fia Péter birtoka volt, és ez 1406-ban Fel Garadna vagy Petri néven szerepelt az oklevelekben.
A másik, a Hernád mellett fekvő Garadna abaúji várnépek és várjobbágyok birtoka volt, melyet IV. Béla király Váraskinizs földért elcserélt és a királyné vizsolyi ispánságához csatolt, majd 1259-ben Zsámboki Kozma fia Kozma ifju királynéi étekhordómesternek adta, akit Erzsébet királyné 1278-ban tartozékaival együtt megerősített birtokában.
1312-ben Károly Róbert király Kozma fia Jánostól annak hűtlensége miatt elkobozta, és Aba nemzetségbeli Nekcsei Sándornak adta régi vámjával együtt.
1323-ban Károly Róbert király a Rozgonyi csatában részt vett Kozma fia Jánostól elkobzott Garadnát Zovárd nemzetségbeli Oprod [Oproud] (dictus) Istvánnak adta vámjával és malmaival. Később az ő árváitól Drugeth Miklós vette el és Gönc várához csatolta, de 1327-ben a király visszaadta az árváknak.
A Garadna patakot az oklevelek 1332-ben Gálya, 1234-ben Szurdokbénye határában.
A pápai tizedjegyzék összeírása szerint papja 1332-ben és 1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességek [szerkesztés]
- Harangláb (római katolikus kápolna). Valószínűleg a 15. században épült templom - megmaradt - különálló harangtornya. Falán napóra látható.
- Görög katolikus templom. Nagy valószínűséggel 1808-ban épült. Tornya későbbi, a szájhagyomány és néhány írott forrás szerint is az 1815-ben itt keresztülutazó I. Sándor orosz cár adományozott 100 holland aranyat az építésére.
- Idősek klubja. Régebben fogadó, illetve postakocsi-állomás, később csendőr-, majd rendőr-örs.
Híres garadnaiak [szerkesztés]
- Itt született és itt van eltemetve Gulyás Mihály író (*1929 †2003). Elbeszélések és regények szerzője, a Napjaink (Miskolc) főszerkesztője, a tokaji írótábor egyik kezdeményezője volt.
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Garadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
