Felsőgagy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőgagy
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Jogállás község
Polgármester Bogoly János[1]
Irányítószám 3837
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 204 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 11,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőgagy  (Magyarország)
Felsőgagy
Felsőgagy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″
Felsőgagy  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsőgagy
Felsőgagy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Felsőgagy weboldala

Felsőgagy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben. Miskolctól közúton 46 kilométerre északra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskor óta lakott. A honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt a közeli Alsógagy, Gagybátor és Gagyvendégi falvakkal együtt, s e falvak mindegyike egy Gagy nevű személy után kapta a nevét. A középkorban bencés apátság állt a faluban. A jelenlegi falu nem az eredeti település. Egy hatalmas tűzvész és földrengés után került a jelenlegi helyére.

1883-ban volt a legnépesebb, 627 lakóval. Ekkor a Fáy család birtoka. Ők építtették római katolikus templomát. A templom falában található Gagyi László sírköve, mely egyike a legrégibb címeres sírköveknek. A jelenlegi templom a 18. században épült fel, mert az előtte álló, kisebb templom egy földrengés során ledölt. Érdekessége a jelenlegi templomnak, hogy a mostani északi falát a templomnak az előző templom déli falából alakították ki. Ezért is látható egy füves és sík terület a templom mellett.

A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a korábban leégett 18. századi Darvas-kastély helyére. Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára.

Kastélyparkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő működött. Messze földön híres volt Felsőgagy a gyógyvizéről. Volt egy halastava is a kastélynak, amit ma mocsár és iszap borít.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 62%-a magyar, 38%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abaújlak 6 km-re, Gagybátor 2 km-re. A legközelebbi város: Encs 20 km-re.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]