Rőf
A rőf egy hagyományos hosszmérték az SI mértékegységrendszeren kívül.
Tartalomjegyzék |
Etimológia [szerkesztés]
A rőf a német Reif szó (eredetileg kötés, kötelék, abroncs jelentésű) átvétele, és egy, elsősorban kelmefélék mérésére használatos hosszmértéket jelent. A magyarba a középfelnémet nyelvjárásokból kerülhetett át. Az eredetibb rejf változatból a réf monoftongizálódással, a rőf pedig feltehetően ez utóbbiból kései labializációval keletkezett. Elavulóban van.[1][2]
Története [szerkesztés]
Görög-római előzményű, Európa-szerte a leggyakrabban használt, elsősorban textíliák, szövetárú, posztók, szalagok, kötelek mérésére alkalmazott kereskedelmi hosszmérték. Egyes források szerint[3] eredetileg a kinyújtott alsókar hossza volt, míg mások[1] szerint a kifeszített kar hossza a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig.
Első magyar okleveles említése 1255-ből való.[3]
Különböző rőfegységek [szerkesztés]
A rőf nagysága országonként, sőt vidékenként változott, általában azonban 60–78 cm között ingadozott.[1]
- osztrák rőf 78 cm, illetve egyes helyeken 77,8 cm[1]
- bajor rőf 83,3 cm[1]
- porosz rőf 66,7 cm[1]
- svájci rőf 60 cm[1]
- dán rőf 62,8 cm[1]
- svéd rőf 59,4 cm[1]
- norvég rőf 62,75 cm[1]
- brabanti rőf pedig 69 cm[1]
- bécsi rőf 77,75 cm [4]
- régi budai rőf 58,3 cm[4]
- új budai rőf 78,3 cm[4]
- királyi rőf 62,5 cm[4]
- magyar rőf, vagyis a sing 62,2 cm[4]
- pozsonyi rőf 78,3 cm.[4]
- egyiptomi rőf 52,7 cm [5]
- mezopotámiai szent rőf 99,5–99,6 cm[5]
Megfeleltetés más hosszmérték-egységeknek [szerkesztés]
Érdekességek [szerkesztés]
A régi magyar rőföt singnek is nevezték, például Erdélyben.[6]
A rőf a népmesékben az egyik leggyakrabban használt hosszmérték.[1]
Létezik egy "Tudja a rőf árát" kifejezés, szólás is, "szemérmetlen" jelentéssel.[7]
Lásd még [szerkesztés]
Források, jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i j k l Magyar néprajzi lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára III. (Ö–Zs). Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai. 1976. ISBN 963-05-0987-3
- ^ a b Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ^ a b c d e f A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ^ a b Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ Erdélyi magyar szótörténeti tár, Bukarest: Kriterion, 1975-
- ↑ Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
