Hosszúság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hossz vagy hosszúság a távolsággal rokon kifejezés, hosszról inkább egy objektum lineáris méretével kapcsolatban, azaz annak két pontja közötti távolságként szoktunk beszélni, míg távolságról különböző objektumok közötti távolságként. A hossz emellett általában a két lehetséges vízszintes méret közül a hosszabbat jelenti, míg a rövidebbik a szélesség, a függőleges méret pedig a magasság.

A köznyelvben a hossz gyakran időtartamot is jelent, például egy előadás hosszát, vagy például az utazás hosszát is órákban és nem kilométerben mérjük inkább.

Hosszmértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hosszúságot nagyon sokféle hosszmérték mérheti, ezek közül az SI-egységeket kell előnyben részesíteni, néhány kivétellel.

SI hosszmértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az SI-mértékegységrendszer hosszmértéke a méter, amiből származtatható pl.:

Régi és angolszász hosszmértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi magyar hosszmértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A honfoglalás előtti ősi magyar mérték az erdőöl volt. A karoling hosszmértékrendszert Szent István vezette be Magyarországon. A királyi öl tíz lábat tartalmazott (3,12 méter). Voltak olyan hosszmértékek, melyeket kizárólag a királyi Magyarország egyes régióiban használtak, és voltak olyanok, melyeket országszerte. Például a pozsonyi mértékrendszerben egy hüvelyk 61,33 öl volt, Selmecbányán viszont egy hüvelyk 72 öl. Más hosszúságú volt a rőf Eperjesen és más Nagybányán. A budai rőf hossza 58,4 cm volt. Ennek kereskedelmi használatát Zsigmond király tette kötelezővé. Erdélyben 1489-1549 között a szász székek és Brassó város mértékeit használták kötelezően. 1588-1655 között országosan kötelezők a régi budai mértékek, majd 1807-ig a pozsonyi mértékek használatát írták elő. A pozsonyi mértékek etalonjai a régi városháza kapujának oldalán fennmaradtak. A kapubejárat jobb oldalán a pozsonyi öl vasetalonja van felerősítve. 1807-ben a pozsonyi mértékeket megfeleltették a bécsi hosszmértékekkel. Magyarországon 1854-1876 között a bécsi mértékek használata volt kötelező.

Csillagászati hosszmértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagászat a megszokott hétköznapi egységeknél sokkal nagyobb egységeket használ:

Mikroszkopikus hosszmértékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos alkalmazásban nagyon kis egységeket használnak:

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások a Magyarországi hosszmértékek történetéhez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makkai László (szerk.): Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Bp, 1959.