Viszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viszló
Viszló címere
Viszló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Répási Mihály[1]
Irányítószám 3825
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 72 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 6,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,10 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Tornai-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Viszló (Magyarország)
Viszló
Viszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″
Viszló (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Viszló
Viszló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Viszló község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól 70 kilométerre fekszik északkeleti irányban. Szendrőtől 20, Edelénytől 30 kilométerre található.

Szomszédos községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése alkalmával, 1340-benm Wizlow alakban jelent meg. Későbbi írt formátumai még Wizlok, Wyslo, Wyzlo, Wislyo, Vyzlo, Viczlo és Viszló.

Nevének eredete ismeretlen, többféle feltevés is elképzelhető:

  • Neve a viszove (~ sulykoló hely) szóból ered utalva az egykori falu közepén levő kerek tóra, amelyben sulykolták az asszonyok a vászonruhát. Ezt a változatot alátámasztja a korábbi utcafront alakja és elhelyezkedése, amely különbözik a jelenlegitől.
  • 1620-ban Bakó pap tized nyugtáján Viszlava-nak (~ dicső/szép hely) írja, említi.
  • A helyi szájhagyomány szerint a Viszló név eredete az „Ameddig visz a ló” kifejezésből ered, vagyis ott települtek le az első lakók, ameddig egy nap alatt elvitte őket a ló

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1340-ben Zalonai Tekus birtoka volt, majd a tornai uradalomhoz tartozott. 1409-ben Zsigmond király adományából Erdegei Besenyei Pál horvát bán és Berencsi (Berenchi) István birtoka lett, később zálogban volt Becskeházi (Rechasa) Orros Antalnál. Abaúj vármegyei birtok. 1476-ban Szapolyai (Zapolya) Imre szepesi főispán vette meg a falu egy részét. 1539-ben Ferdinánd király adományaként Vingárti Horváth Gáspár királyi kamarás birtoka lett tornai uradalom révén, halála után Magócsi Gáspár vette meg. 1569-ben Viszló önálló falu volt az Abafi tizedjegyzékben. A 16. században a Bariusok birtoka volt, majd később Rákóczi-birtok. A falu fele tartozott a tornai uradalomhoz - Bethlen Gábor adománylevele alapján. A 17. században a Kátai család birtoka volt, aminek egy része zálogjog alapján Keglevich Miklós majd Bakonyi Ferenc birtoka lett. 1647-ben Komjáthy Zsigmond volt birtokosa a szendrői várhoz csatolt falunak, így Borsod vármegyéhez került. 1662-ben Keglevich Miklós új adományt nyert birtokára, így Viszlóra is. Az okiratban tévesen Vizsolynak írták. 1677-ben I. Lipót újra kiadta Keglevichnek az adománylevelet. 1880 körül még mindig Keglevich birtok volt, de 1880-ban Őrgróf Csáky Pallavicziny Hypolit volt a tulajdonosa. 1906-ban az ingatlanokat elárverezték és a viszlói gazdák vették meg kegyúri terhekkel együtt.

Említésre méltó a falu területéhez tartozó Köbli is. Írásos története Viszlóénál is régebbre nyúlik vissza, ténylegesen 1299-ig, amikor nevét Kubyli alkaban írva említették. 1700-1720-ig önálló falu volt.

Községi hivatal

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Címerleírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű, arany orosz kereszttel díszített halom foglalja el; a halmon ezüst cserfa áll. A pajzson háromlombú arany korona, amelynek lombjai ekevasat és csoroszlyát formáznak. A pajzstartó az egyik oldalon arany fűzfaág, a másik oldalon arany búzakalász. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg VISZLÓ felirattal.

(A fő címerkép: a cserfa a község által régen használt pecsét ábrája, ugyanakkor a természeti környezetre is utal. A korona ugyancsak a régi községi jelképre emlékeztet, míg a kereszt az egyházra. A címertartók a természeti környezetre és annak megváltozására emlékeztetnek.)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus templom

Híres viszlóiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisida Elek sebész, professzor
  • Kisfalusi János (1920 - 2007) Ezüstmisés tiszteletbeli főesperes, Magyar Kultúra Lovagja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]