Viszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viszló
Viszló címere
Viszló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Edelényi
Jogállás község
Polgármester Répási Mihály[1]
Irányítószám 3825
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 72 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 6,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Viszló (Magyarország)
Viszló
Viszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″
Viszló (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Viszló
Viszló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Viszló község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Miskolctól 70 kilométerre fekszik északkeleti irányban. Szendrőtől 20, Edelénytől 30 kilométerre található.

Szomszédos községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1340-ben Wizlow alakban jelenik meg. Későbbi írt formátumai még Wizlok, Wyslo, Wyzlo, Wislyo, Vyzlo, Viczlo és Viszló.

Nevének eredete ismeretlen, többféle feltevés is elképzelhető:

  • Neve a viszove (~ sulykoló hely) szóból ered utalva az egykori falu közepén levő kerek tóra, amelyben sulykolták az asszonyok a vászonruhát. Ezt a változatot alátámasztja a korábbi utcafront alakja és elhelyezkedése, amely különbözik a jelenlegitől.
  • 1620-ban Bakó pap tized nyugtáján Viszlava-nak (~ dicső/szép hely) írja, említi.
  • A helyi szájhagyomány szerint a Viszló név eredete az „Ameddig visz a ló” kifejezésből ered, vagyis ott települtek le az első lakók, ameddig egy nap alatt elvitte őket a ló


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1340. Zalonai Tekus birtoka, majd a tornai uradalomhoz tartozik. 1409. Zsigmond király adományából Erdegei Besenyei Pál horvát bán és Berencsi (Berenchi) István birtoka. Később zálogban van Becskeházi (Rechasa) Orros Antalnál. Abaúj megyei birtok. 1476. Szapolyai (Zapolya) Imre szepesi főispán veszi meg a falu egy részét. 1539. Ferdinánd király adományaként Vingárti Horváth Gáspár királyi kamarás birtoka tornai uradalom révén. Halála után Magócsi Gáspár veszi meg. 1569. Viszló önálló falu az Abafi tized jegyzékben. XVI. sz. Bariusok birtoka, majd később Rákóczi birtok. A falu fele tartozott a tornai uradalomhoz - Bethlen Gábor adománylevele alapján. XVII. sz. Kátai család birtoka, aminek egy része zálogjog alapján Keglevich Miklós majd Bakonyi Ferenc birtoka lesz. 1647. Komjáthy Zsigmond birtokosa a szendrői várhoz csatolt falunak, így Borsod megyéhez kerül. 1662. Keglevich Miklós új adományt nyer birtokára, így Viszlóra is. Az okiratban tévesen Vizsolynak írják. 1677. I. Lipót újra kiadja Keglevichnek az adománylevelet. ~1880 Keglevich birtok. 1880. Őrgróf Csáky Pallavicziny Hypolit a tulajdonosa. ~1906. Ingatlanokat elárverezik és a viszlói gazdák veszik meg kegyúri terhekkel együtt.

Említésre méltó a falu területéhez tartozó Köbli is. Írásos története Viszlóénál is régebbre nyúlik vissza, ténylegesen 1299-ig ahol Kubyli néven említik és 1700-1720-ig önálló falu.

Községi hivatal

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Címerleírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű, arany orosz kereszttel díszített halom foglalja el; a halmon ezüst cserfa áll. A pajzson háromlombú arany korona, amelynek lombjai ekevasat és csoroszlyát formáznak. A pajzstartó az egyik oldalon arany fűzfaág, a másik oldalon arany búzakalász. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg VISZLÓ felirattal.

(A fő címerkép: a cserfa a község által régen használt pecsét ábrája, ugyanakkor a természeti környezetre is utal. A korona ugyancsak a régi községi jelképre emlékeztet, míg a kereszt az egyházra. A címertartók a természeti környezetre és annak megváltozására emlékeztetnek.)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus templom

Híres viszlóiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisida Elek sebész, professzor
  • Kisfalusi János (1920 - 2007) Ezüstmisés tiszteletbeli főesperes, Magyar Kultúra Lovagja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]