Encs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Encs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Encsi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 3860 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7052 fő (2001) +/- | ||
| Népsűrűség | 226,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Encs
|
|||
| Encs weboldala | |||
Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre kb. 40 km-re fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja és a tervben levő 39-es főút 85-ös utolsó kilométerszelvényében helyezkedik el.
[szerkesztés] Története
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | kisközség, körjegyzőségi székhely |
| 1950–1966 | önálló tanácsú község |
| 1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
| 1970–1983 | nagyközségi közös tanács székhelye |
| 1984 óta | város |
| Hozzá tartozó települések | |
| 1984 óta | Abaújdevecser, Fügöd |
| 1984–2006 | Gibárt |
| Társközségei | |
| 1966–1983 | Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt |
| Területi beosztása | |
| 1921-ig | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
| 1921-1945 | Abaúj-Torna vármegye, Encsi járás |
| 1945-1950 | Abaúj vármegye, Encsi járás |
| 1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás |
| 1984 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi kistérség |
| Központi szerepköre | |
| 1921–1983 | Encsi járás székhelye |
| 1984–1990 | Encsi városkörnyék központja |
| 1994 óta | Encsi kistérség központja |
Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az ittlakó lakosságot.A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.
A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az abaújszántói és szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[1]
[szerkesztés] Nevezetességei
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Wifi-falu
- A településen a 2008-ban megvalósult "Wifi-falu" pályázat keretében 10 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifi szolgáltatást.
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Televízió
- Encsi TV
[szerkesztés] Rádió
- Rádió Express - FM 95,4 MHz (Hétköznap 20 órától helyi hírek Abaújból "Hírexpress 95,4" néven)
