Encs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Encs
Encs címere
Encs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig Encsi
Jogállás város
Polgármester Bratu László[1]
Irányítószám 3860
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 6328 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 245,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Encs  (Magyarország)
Encs
Encs
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48,33068°, k. h. 21,12188°
Encs  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Encs
Encs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,33068°, k. h. 21,12188°
Encs weboldala

Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérség központja.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre kb. 40 km-re fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja és a tervben levő 39-es főút 85-ös utolsó kilométerszelvényében helyezkedik el.

Megközelíthető a 3-as főúton; vasúton a Miskolc–Hidasnémeti vonalon.

Története [szerkesztés]

Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.

A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az abaújszántói és szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1996-ban a görög katolikus templom.

Testvérvárosok [szerkesztés]

Média [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk [szerkesztés]