Encs

Encs címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Encsi

Jogállás

város

Polgármester

Bratu László^[1]

Irányítószám

3860

Körzethívószám

46

Népesség

Teljes népesség

6328 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

245,27 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

25,80 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Encs

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48,33068°, k. h. 21,12188°

Encs

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48,33068°, k. h. 21,12188°

Encs weboldala

Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérség központja.

Fekvése [szerkesztés]

Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre kb. 40 km-re fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja és a tervben levő 39-es főút 85-ös utolsó kilométerszelvényében helyezkedik el.

Megközelíthető a 3-as főúton; vasúton a Miskolc–Hidasnémeti vonalon.

Története [szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig	kisközség, körjegyzőségi székhely
1950–1966	önálló tanácsú község
1966–1970	községi közös tanács székhelye
1970–1983	nagyközségi közös tanács székhelye
1984 óta	város
Hozzá tartozó települések
1984 óta	Abaújdevecser, Fügöd
1984–2006	Gibárt
Társközségei
1966–1983	Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt
Területi beosztása
1921-ig	Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1921-1938	Abaúj-Torna vármegye, Encsi járás
1938-1939	Abaúj-Torna vármegye, Cserehát-encsi járás
1939-1945	Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1945-1950	Abaúj vármegye, Encsi járás
1950–1983	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás
1984 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi kistérség
Központi szerepköre
1921–1938	Encsi járás székhelye
1945–1983	Encsi járás székhelye
1984–1990	Encsi városkörnyék központja
1994 óta	Encsi kistérség központja

Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.

A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az abaújszántói és szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.