Olaszliszkai lincselés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az olaszliszkai lincselés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán történt brutális gyilkosság ismert elnevezése. Az áldozat, Szögi Lajos, kocsijával a falun áthajtva egy elé lépő helyi roma kislányt majdnem elsodort. Ekkor autójával megállt, hogy meggyőződjön róla, a gyereknek nem esett baja. Bár a kislány valóban nem szenvedett sérülést, annak hozzátartozói rátámadtak az autót vezető tanárra, kirángatták a volán mögül és gyermekei szeme láttára halálra verték. Az eset kapcsán nyolc személy került előzetes letartóztatásba, ellenük különös kegyetlenséggel elkövetett csoportos emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség. Az elhúzódó eljárás miatt az előzetes letartóztatásba kerültek közül ketten házi őrizetbe kerültek, mivel az előzetes letartóztatás ideje fiatalkorúak esetében nem haladhatja meg a két évet.[1] 2009. május 29. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta, és rájuk a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki.[2]

Az eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. október 15-én Szögi Lajos (44) tiszavasvári földrajz-biológia szakos tanár két kisebbik lányával, Emesével (14) és Zsófival (5) a közeli Vámosújfaluba tartott. Délután fél négykor, Olaszliszkán áthaladva a közlekedési szabályokat betartó tanár autója előtt átszaladt az úttesten egy helyi kislány, Kitti (11); s ennek következtében az út melletti vízelvezető árokba esett. A média többször tévesen tájékoztatta a közvéleményt úgy, hogy a tanár kocsijával a kislányt elsodorta. A valóságnak megfelelően a vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy: "a jármű nem ütötte el, a visszapillantó tükörbe sem akadt bele és az autón sodródási nyomok sem maradtak vissza"[3]. Szögi Lajos megállt, hogy megnézze, nem lett-e baja a gyereknek, de az autóból kiszállni már nem tudott, mert addigra a lány bátyja a kocsihoz rohant, és annak motorháztetejére felugorva, ököllel a szélvédőre ütött, ami betört. Szögi Lajos ekkor megpróbált az autóval elindulni, de nem tudott, mivel ekkora odaért a kislány apja, még fiatalkorú bátyja és további három rokona, akik együttes erővel kirángatták a kocsiból a férfit; majd ütlegelni, rugdosni kezdték. Ezalatt Kitti anyja kicsivel távolabbról - bujtogatva az ütlegelőket - azt kiabálta, hogy „Öljétek meg a magyart, mert meghalt a gyerek!”[4], holott esése után a lány a házuk udvarára beszaladt, és éppen "balesetének" hírét vett anyjának címezve mondta: "Ne sírjál anya! Élek!". A későbbi harmad- és negyedrendű vádlottak családjában évekkel korábban történt egy halálos kimenetelű baleset, hasonló körülmények között. Emiatti felindulásukkal próbálták az azonos rokoni körbe tartozó (gyanúsított majd terhelt végül elítélt) elkövetők utólag megmagyarázni, hogy emberi mivoltukból kivetkőzve a köztiszteletben álló, és közmegbecsülésnek örvendő többgyermekes családapára és tanárra közel 100 ütést és rúgást mértek. A legtöbb rúgást a kislány bátyja követte el, egy másik rokon pedig nekifutásból rúgta fejbe Szögi Lajost. Kitti apja az udvarba is beszaladt, ahonnan egy baltát hozott elő, amivel le akarta vágni a földön fekvő, miattuk már súlyosan sérült ember fejét.[5] Szögi Lajos könyörgött, hogy a lányait ne bántsák, a lincselők viszont ezután csak azért is azt ordították a két kislánynak, hogy ha nem fogják be a szájukat, akkor meg fogják erőszakolni őket.[6] Ők ekkor elmenekültek a város közepe felé, és egy szembe jövő asszony autóját megállítva, majd a telefonját elkérve értesítették édesanyjukat és nővérüket. Mire Sátoraljaújhelyről a mentők megérkeztek, Szögi Lajos már belehalt súlyos fejsérüléseibe. Az elsődleges orvosszakértői vélemény szerint 45 ütés, rúgás érte Szögi Lajost. Az ütések, rúgások netán valamilyen tompa tárgytól származó sérülések túlnyomórészt a fejét és a nyakát találták el; közvetlenül ezek okozták a férfi halálát. A rendőrség három gyanúsítottat vett őrizetbe, köztük a helyi cigány önkormányzat akkortájt megválasztott képviselőjét. Később a gyanúsítottak körét megváltoztatták, bővítették. Szögi Lajost október 21-én helyezték örök nyugalomra Tiszavasváriban. Temetésén gyászolók több ezres tömege vett részt.[7][8] A család mély gyászán és a személyes valamint családja barátainak és ismerőseinek megrendülésen túl Szögi Lajos halála és annak szörnyű körülményei az egész országot megrázták. Hasonló eset, melynek elemei kísértetiesen hasonlítanak Szögi Lajoséra (vétlen áldozat; másokat védő áldozat; többszörösen büntetett az elkövetők egy része; földön fekvő áldozatok rugdosása) az érintettségük miatt már más országokat is lesújtó, Marian Cozma meggyilkolása.

Bírósági tárgyalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bűnügyet első fokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon Czibrik Attila bíró tanácsa tárgyalta. A bíróság elvetette az erős felindulást, mint enyhítő körülményt, és megállapította, hogy a tettesek szándéka az áldozat megölése volt, így a bűncselekmény nem minősíthető halált okozó testi sértésnek. 2009. május 29-én a bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés illetve felbujtás miatt, és egy tettesre életfogytiglani, öt másikra 15 évi, kettőre pedig (ők fiatalkorúak voltak) 10 évi fegyházbüntetést szabott ki. Az elítéltek fellebbeztek, így az ügy másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódott.[2] A jogerős ítéletet 2009. november 13-án hirdette ki az ítélőtábla, miszerint a nyolc vádlottból hárman életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak, hárman 15-15-17 év fegyházbüntetést, ketten pedig 10-10 évet a fiatalkorúak börtönében.[9]

Ezután 2010. október 20-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság első fokon egyetemlegesen 46 millió forint kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezte a büntetésüket töltő elkövetőket,[10] ami decemberben jogerőre emelkedett.[11] Az elítéltek nevén azonban ekkor már nem volt értékesíthető vagyontárgy. A magyar Országgyűlés 2010 decemberében Fideszes többségi döntéssel nem vette tárgysorozatba azt a képviselői törvénymódosító javaslatot, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben az állam átvállalhassa az elkövetőt terhelő kárenyhítést.[12]

2011. november 14-én a lincselési per 4 tanúja vádlottként állt a bíróság elé hamis tanúzás és hatóság félrevezetése miatt.[13]

Viták az esemény kapcsán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eset ismét előtérbe tolta a cigánybűnözés problémáját, valamint a cigányok egy részének gyakran óriási szociális, anyagi és erkölcsi elmaradottságát a többségi társadalomtól és beilleszkedési nehézségüket. Ezenkívül széles körben újonnan megemlítették a halálbüntetés visszaállítását, amit már nemcsak ezzel a különösen kegyetlen gyilkossággal indokoltak.[14]

Az ügy kapcsán indult eljárásban résztvevő nyolc gyanúsított közül a kislány apja később, 2007 februárjában százmillió forint nem vagyoni kártérítésre és egymilliárd forint közérdekű célra fordítandó bírság kiszabására nyújtott be keresetet, mivel ügyvédje érvelése szerint „a bíróság és az ügyészség a »meglincselte, meglincselték« kifejezéseket használta”, mely „pedig sértette védence személyiségi jogait, hátrányosan befolyásolta a gyanúsított, valamint a romák megítélését a közvélemény előtt, és emellett akár az ítélkezési folyamatot is befolyásolhatja”.[15] A keresetben többek között megjelölt Miskolci Városi Bíróság, illetve a megyei főügyészség – mivel nem jogi személyek – nem perelhetők, így az erről született jogerős döntés értelmében ellenük per nem indítható. A döntés után a keresetben megjelölt alpereseket az ügyben eljáró intézményekről az ügyben eljáró bírókra, ügyészekre változtatta a gyanúsított ügyvédje.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a „lincselés” szót köznapi jelentésének megfelelően alkalmazták nyilatkozataikban, másfelől az hivatalos iratokban nem szerepelt.[16]

Számos cigány politikus és jogvédő a keresettől való elhatárolódásra szólította fel a lakosságot, mivel „az (…) nemcsak az olaszliszkai, hanem az egész ország romáinak és a cigányság megítélésének árt.”[15]

2007 júliusában a felperes állítása szerint visszavonta a keresetet. A döntést nyilvánosan nem indokolták, az MTI információi szerint azért döntöttek így, mert nem akartak ellenérzést kelteni a romákkal szemben.[16] Ügyvédjét azonban döntéséről elfelejtette értesíteni, így a per megindult.[17] Külön érdekesség, hogy a romapage.hu internetes portálon is Lincselés Olaszliszkán cím szerepel[18]

2008 novemberében az egyik gyanúsítottat kiengedték a börtönből, mivel kiskorú volt a gyilkosság elkövetése idején, így két évnél tovább nem tartható előzetes letartóztatásban. Ezután házi őrizetben tartják majd fogva.[19]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr. Helmeczy László, a Szögi család ügyvédje a TV2 Mokka című műsorában, 2007. január 30.
  2. ^ a b A lehető legsúlyosabb büntetés az olaszliszkai lincselésért
  3. 40 sérülés a koponyán: Döbbenetes részletek a tárgyalóteremből!, [Heti Válasz Online - MTI], 2009. november 27.
  4. Nyolc vádlott az olaszliszkai lincselési ügyben, Index.hu, 2007. november 12.
  5. Vádemelési javaslat az olaszliszkai emberölés ügyében, MTI, 2007. november 12.
  6. "Borzasztó... Kijön a könny a szememből..." (Videointerjú Dr. Helmeczy Lászlóval), Borsod Online, 2008. január 23.
  7. Lincselés után: józan hangok és uszítás – dosszié, Népszabadság
  8. Lányai előtt verték halálra a gázolót, index.hu, 2006. október 16.
  9. Három életfogytiglan az olaszliszkai lincselőknek (Index, 2009. november 13.)
  10. Olaszliszka: 46 milliós kártérítés Szögi Lajos hozzátartozóinak – Népszabadság, 2010. október 20.
  11. Jogerős az ítélet az olaszliszkai kártérítési perben – Index, 2011. február 15.
  12. Szögi Lajos családjának kártérítése: az állam nem vállalja? – Hvg.hu, 2010. december 8.
  13. Hamis tanúzás: A Szögi-ügy tisztázását akadályozták – Borsod Online, 2011. november 14.
  14. Aki gyilkol, az haljon meg? (index.hu)
  15. ^ a b Nem tetszik a lincselés szó, százmilliót akar az olaszliszkai férfi, ma.hu, 2007. július 26.
  16. ^ a b Visszavonta százmilliós kártérítési igényét az olaszliszkai gyanúsított, MTI, 2007. július 30.
  17. Mégis perel az olaszliszkai gyanúsított, MTI, 2007. szeptember 20.
  18. Lincselés Olaszliszkán, romapage.hu dosszié
  19. Borsod Online, 2007. november 12.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]