Tiszavasvári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszavasvári
Tiszavasvári légifotó1.jpg
Légifelvétel a katolikus műemléktemplomról
Tiszavasvári címere
Tiszavasvári címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Tiszavasvári
Kistérség Tiszavasvári
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester dr. Fülöp Erik (Jobbik)[1]
Irányítószám 4440
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 12 954 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 101,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 126,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszavasvári  (Magyarország)
Tiszavasvári
Tiszavasvári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″
Tiszavasvári  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszavasvári
Tiszavasvári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszavasvári weboldala

Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérség központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keleti-főcsatorna bal partján található. Nyíregyházától, a megye székhelyétől 27,8 km-re fekszik, ahonnan a 36-os főúton közelíthető meg. Közelében található a tájvédelmi területté nyilvánított Fehér-szik.

Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Bűdszentmihály (korábban Szentmihály). A Bűd elnevezés török eredetű, honfoglaláskori.

Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a XVI. század végén ismét lakatlan jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görög katolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítik be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt. A XVII. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak.

A XVII. század második felében lakatlan, majd 1700 körül ismét hajdúk élnek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok.

A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet.

Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, Vasvári Pálról és a Tiszáról. Tiszavasvári 1986. január 1-je óta város.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es választás eredménye[5][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
dr. Fülöp Erik Jobbik 2 692 53,29%
Rozgonyi Attila Független 1 927 38,14%
Koltai Tamás MSZP 247 4,89%
Papp Miklós Civil Mozgalom 186 3,68%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Jobbik 6            
  Fidesz-KDNP 2            
  Független 2            
  TVNE 1            

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A városban működött az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely a privatizáció óta ICN Pharma néven működött 2006 őszéig. Ekkor újra visszavette régi nevét és Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik. Jelenlegi tulajdonosa Sun Pharma Industries Ltd.
  • Téglagyártás (Wienerberger)
  • Acélszerkezetgyártás (VASÉP Kft.)
  • Vegyipari gépészet (QUICK 2000 Kft.)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszavasvári híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyik vezéralakja
  • Kabay János - annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.
  • Kisszántói Pethe Ferenc - Az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban található oktatási és nevelési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák

  • Egyesített Óvoda Intézmény:
  • Minimanó Óvoda
  • Kerek-Perec Óvoda
  • Lurkó-Kuckó Óvoda
  • Varázsceruza Óvoda

Általános iskolák

  • Tiszavasvári Általános Iskoli Egység (3 iskola egysége: Kabay János, Pethe Ferenc és Vasvári Pál Általános Iskola)

Gimnázium

Szakközépiskola, kollégium, szakmunkásképző

Zeneiskola

  • Hankó László Zeneiskola

Sportélet, Tiszavasvári Sport Egyesület (TSE)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Futball

  • A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye első osztályú csapat,
  • A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye harmad osztályú csapat

Kézilabda

  • A 2010-2011-es bajnoki évadban az NB II Északkelet férfi felnőtt csoportjának 3. helyezett csapata[6]
  • 1997-98-ben a város először jutott az NBI-be[7]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Funreal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Tiszavasvári története a KSH helységnévtárában
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. A 2010-es választás eredménye
  6. [1]
  7. [2]
  8. Újabb testvérvárosi kapcsolat. nagybanya.ro, 2006. augusztus 17. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  9. "Ugyanúgy gondolkodunk". (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  10. Kínai testvérvárosa lesz Tiszavasvárinak, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  11. Pusztai Sándor: Tiszavasvári lehet a Magyar-Iráni gazdasági hídfőállás. szon.hu. (Hozzáférés: 2011. október 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]