Kállósemjén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kállósemjén
Kállósemjén1.jpg
Kállósemjén címere
Kállósemjén címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Nagykállói
Jogállás nagyközség
Polgármester Belicza László (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4324
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 3568 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 68,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 54,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kállósemjén  (Magyarország)
Kállósemjén
Kállósemjén
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 32″, k. h. 21° 55′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 32″, k. h. 21° 55′ 51″
Kállósemjén  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kállósemjén
Kállósemjén
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kállósemjén weboldala

Kállósemjén nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyházától 22 km-re, Nagykállótól 8 km-re, Balkánytól (földúton) 10 km-re, Levelektől 16 km-re, Magytól 12 km-re, Nyírbátortól 17 km-re, Pócspetritől 3 km-re (földúton), Máriapócstól 10 km-re és a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vasútvonalon közelíthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi kállósemjéni ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban
Régi magtár épülete
Katolikus templomok
A kastély hátulról

A Balog-Semjén nemzetség-beli Kállay család ősi fészke. A faluban megtelepedett család itt építette ki birtokközpontját, s emelte az azóta nyomtalanul eltűnt várát.

Kálló környékén régen két Semjén állott: Kis- és Nagysemjén.

1471-ből származó oklevél szerint a két Semjén egyike Oppidum Semyen néven volt írva. Mindkét semjén a Kállay család birtoka volt. 1446-ban a Sztrittey család tagjainak volt itt birtoka. 1454-ben az ólnodi Czudar család volt birtokosa.

A 17. században, a török dúlás idején elnéptelenedett pusztára a 18. század elején görög katolikus román jobbágyokat is telepítettek, akik azóta teljesen elmagyarosodtak.

A 18. század második felében és a XIX. század első felében a Kállay család mellett még birtokos volt itt az Eördögh és a gróf Dessewffy család is.

A 20. század elején a Kállay család tagjain kívül Kausay Tibor és Viktor, Kövér Gusztáv és Pálma, özv. Hegedűs Edéné, Mándy Ignácz, Leveleki Márton és Klein Mór is birtokos volt itt.

Itt élt Kállay Miklós miniszterelnök is, akinek hamvait 1993-ban hozták vissza a családi kriptába.

Jelenleg 41 hektár áll védelem alatt a Mohos-tónál.

A lápot a jégkorszak végén futóhomok alakította ki, s ma nagy homokbuckák közé ékelődött, suvadással keletkezett, 2-3 méter mély képződmény.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Mohos-tó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az utolsó nagy kiterjedésű úszó lápi szigetek tőzegpáfránnyal, ritka ősi mocsári növényekkel, moszatfajtákkal. Már Kitaibel Pál, a neves botanikus is kutatott a Nyírség e részén a XVIII. század végén, de az első beszámolót Kiss Lajos, a nyíregyházi Jósa András Múzeum egykori igazgatója készítette a lápról 1927-ben. Komolyabb feltárás Boros Ádám, majd Soó Rezső nevéhez fűződik.

Mintegy 8000 évvel ezelőtt az éghajlat csapadékosabbá vált, a buckaközi mélyedés környezetében erdő települt meg. A 18. század végén az erdőket kivágták, legelő alakult ki, s a szárazabbá váló éghajlat nyomán drámai változások következtek be: a homok ismét megindult, s vele együtt az erdő tápanyagtartalma a tóba került. Ez gyors mocsarasodást, majd úszóláp-képződést okozott. A környék vízrendezése, csatornázása miatt tovább csökkent a vízszint, ami miatt az úszólápok megvastagodott szőnyege "leült" és stabil rekettyefüzessé alakult. Ma kút látja el vízzel a lápot, hogy az eredeti állapot továbbra is fennálljon, s az időjárás változásai ne veszélyeztessék fennmaradását. Bár avatatlanoknak nem túl mutatós látvány a jórészt fűzlápos terület, a szakemberek annál többre értékelik.

Szabadon látogatható.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mohos-Tó,
  • Kállay kastély,
  • Kápolna,
  • Kollégium.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kállósemjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Napkor Magy Pócspetri Héraldique meuble compas.svg
Nagykálló

Észak
Nyugat  Kállósemjén  Kelet
Dél

Nyírbátor
Balkány Szakoly Kisléta