Penészlek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Penészlek
Penészlek címere
Penészlek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Klenik Sándorné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4267
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 978 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 24,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Penészlek  (Magyarország)
Penészlek
Penészlek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 06″, k. h. 22° 08′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 06″, k. h. 22° 08′ 34″
Penészlek  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Penészlek
Penészlek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Penészlek weboldala

Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Penészlek a Dél-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km távolságra, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a Debrecen-Mátészalka útvonalon Nyírbátor.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg határán van. Az évi napsütéses órák száma mintegy 2000 óra, a középhőmérséklet 9,6–9,8 °C, a csapadékösszeg 560–590 mm. Az uralkodó szélirány az ÉK-i.

Erdőtársulásaira az akác a nemes nyár és a fenyő jellemző: kisebb területet borítanak a tölgyesek, a lágy lombúak és a hazai nyárak. Növénytársulásait főként homokpuszta-rétek, magyar kökörcsin, réti angyalgyökér alkotják. Talaja futóhomok, humuszos homok és lápos réti talajok.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve kétségtelenül szláv eredetű, de jelentése kétes: tó, mocsár vagy penész.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első, kétes említései 1215-ből és 1219-ből származnak. Biztos adat csak 1327-ből van reá, a szomszéd helyek határjárásai során említik az e helyről elnevezett birtokos családot. Úgy tűnik, hogy a kisbirtokos nemesi család a XV. század-ra kihalt.

1422-ben Álmosdi Csire János kapta meg királyi adományként. Ő sem sokáig bírta, mert 1455-ben Kenderesi János és Kendi László kapta meg.

A XVI. század végén Lónyay László birtoka, de a Rákócziaknak is volt joga hozzá, mert 1607-ben Rákóczi Zsigmond megerősítette az 1585-ben Lónyayaknak adott királyi adományt.

1647-ben a törökök feldúlták, és 1675-ben – legalábbis egy része – még pusztán állott. Ekkor már nagyobb részét Lónyay Mária révén gr. Csáky István bírta, a Csáky – örökség a század végén br. Palocsay Istvánné Csáky Borbálával a Palocsayakra, majd a Károlyiakra szállott.

A Károlyiak még egy korábbi királyi adománylevéllel a Rákóczi-részekre is igényt tarthattak.

A XVIII. század végén a Rhédey család mellett a máriapócsi bazilita rend, a gr. Keglevich, a Winkler és Bernáth család volt a földesura, mind királyi adomány révén. Birtokosai kárpát-orosz telepesekkel népesítették be.

A jobbágyfelszabadulás körül 1096 lakosa volt.

Határába olvadt be az 1507-ben említett Mácsatelke és Tóttelke, de a határnevek már kivesztek az emlékezetből.

A település már a XIII. század előtt kialakult. Neve a Váradi Regestrum-ban szerepel először, 1215-ben. A XIV. század-ban a kisnemesi Penészleki család, a XV. század-ban az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai.

Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez tartozott: Középszolnok, Bihar Szatmár és Szabolcs vármegyékhez.

1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta.

A XIX. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.

Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének.

Az 1773. évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964. évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.

A Penészlek falunév szláv eredetű, de nem lehetetlen, hogy a pleso, " tó " jelentésű szóból képzett Plesbnik-ból ered, mert a falu határában több nagy tó volt / Hosszú-víz, Mohos, Pecés-rét, Veres-rét /.

Penészleket 1919-ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Nagykárolyi járás része volt.

1924-től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott.

19381945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták.

19451950 között a megyék közötti terület- átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került.

1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus templom – Közép-Európa legnagyobb belső terű templomépülete. Takács István mezőkövesdi templomi festőművész készítette a templom freskóit, amit később az akkori segédje, id. Dudás János mezőkövesdi festő javított ki, mivel az egy tűzeset oltásának alkalmával a nagy vízmennyiségtől megrongálódott.
  • Helytörténeti gyűjtemény.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]