Futóhomok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A futóhomok kopár felszíneken a szél által mozgásban tartott, dűnékben felhalmozott homoktömeg.

A futóhomok laza szerkezetű, nagyrészt kvarcszemekből áll, kis mennyiségben mész-, dolomit-, földpát, magnetit- stb. szemek is előfordulnak benne. Mindenütt ott képződik, ahol a kőzetek elmállása következtében alkotó részeik lazákká válnak, vagy a víz által összehordott föveny szárazzá válik. Így tengerparton, ahol a hullámok sok homokot hánynak ki a partra, amelyhez hasonlót a Balaton somogyi partjain is tapasztalhatunk, vagy kiszáradt tó fenekén, ilyen Földünk szárazföldjének belsejében sok helyen levő sivatag, hazánkban maga az Alföld nagy medencéje. A szárazzá lett laza föveny szemcséi a szél nyomásának nem képesek ellenállni, a szél irányában mozogni kezdenek, ez irányban gördülnek a felszínen.

Futóhomok előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Futóhomok kialakulásának feltétele valamilyen anyagforrás, ez lehet olvadékvíz síkság, hordalékkúp, inszolációs aprózódásból származó anyag. Szükség van még egy megfelelő nagyságú felhalmozódási területre kedvező domborzati viszonyokkal, fontosak még az éghajlati tényezők, leginkább a szél iránya, erőssége, gyakorisága. A növényzet is fontos, illetve a talajvíz mélysége is hatással van a folyamatra, ezen kívül fontos még a szemcseméret, vagyis a szél által szállított homokszemcsék nagysága.

Futóhomok-területek a földkerekség síkabb vidékein mindenütt vannak. Óriásiak Ázsiában: Mongóliában, Kínában, Turkesztánban stb. Afrikában híres a Líbiai-sivatag és a Szahara. Európában a tengerpartokon, a Németalföldön, a dán szigeteken, Franciaországban a "Landes", Ausztriában és Magyarországon a Duna völgyében. Hazánkban futóhomok területek vannak Somogy és Tolna megyében, a Kisalföldön, Moson és Komárom megyében, a Nyírségben, a Duna-Tisza közén. Legimpozánsabb nemcsak köztük, de egész Európában az Al-Duna mentében levő Deliblati futóhomok terület, melynek homokja a legfinomabb és ahol a szél 50 méternél magasabb buckákat hoz létre. A szél, illetőleg a buckák iránya a Duna-Tisza közén északnyugati, a Nyírségben déli, míg a deliblati területen délkeleti.

Futóhomokmozgások Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A pleisztocén idején kezdődtek meg az első komolyabb homokmozgások a Kárpát-medencében, leginkább a würm-glaciális utolsó szakaszában volt jellemző.
  • A második szakasz a felső-pleniglaciális volt, itt is igen jelentős homokmozgás volt jellemző. Ekkorra tehető a Jászfelsőszentgyörgy területén végbement eolikus felhalmozódás.
  • A harmadik szakasz a későglaciálisban játszódott le. Ekkor enyhe, csapadékos éghajlat volt jellemző, majd zordabb lett az éghajlat, mely kedvezett a futóhomok felhalmozódásának, 2-5 méter magas dűnék is kialakulhattak.
  • A negyedik szakasz a holocén, ekkor folytatódtak a homokmozgások, de jellemző lett a növényzet lassú térhódítása is. A klíma egyre melegebbre fordult, mely nem kedvezett a futóhomokmozgásoknak, kezdett jól fejlett talaj kialakulni. Napjainkban pedig az ember környezet-átalakító tevékenysége egyre kiemelkedőbb, így a homokmozgásokra inkább már ez van hatással, például a futóhomok megkötésével kapcsolatos munkái.

Futóhomok megkötése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A futóhomokkötés célja a homokmozgások megakadályozása, a mozgó homok megkötése.

"Ellene két törvényünk, t. i. az 1844. évi X. és 1879. évi XXXI. t.-cikk rendelkezik. Az előbbi törvény kimondja, hogy ha a F. elfojtása az érdekelt birtokosok megegyezésével nem eszközölhető, a közhatósági beavatkozásonak is helye van. Ez abban áll, hogy a törvényhatóság egy küldöttséget rendel ki a végett, hogy az a szükséges munkálatok, azok költségei s elosztási kulcsa tekintetében javaslatot tegyen; e javaslatok alapján azután a törvényhatóság határoz. A költségek elosztásának szabálya az, hogy azokban a birtokosok, megvédett területük terjedelme és az elhárított veszély nagysága arányában részesülnek. A törvényhatóságnak a teherelosztásra vonatkozó határozatában meg nem nyugvó bármelyik érdekelt birtokos azt bírói úton megtámadhatja. Az 1879. évi XXXI. t.-c. értelmében a F. továbbterjedésének meggátlása végett beerdősítést is rendelhet el a földmivelési miniszter, illetőleg kötelezheti az érdekeltteket beerdősítési társulattá alakulásra. Az igy alakult társulat feladata az erdősítést a törvényhatósági közigazgatási bizottság, mint erdőrendészeti hatóság felügyelete alatt eszközöltetni."

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gábris Gyula: A földtörténet utolsó 30 ezer évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon, Földrajzi közlemények, 2003. (127. (51.) köt.) 1-4. sz. 1-13. old.
  • A futóhomok értéke, Beszélgetés Ozer Krammer izraeli mezőgazdasági szaktanácsadóval, Ökotáj, 1998. 18-19. sz.
  • Lóki József: Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái, Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina, 1979. 18/19. köt. 81-111. old.
  • Borsy Zoltán: Adalékok a lengyelországi futóhomok kérdéséhez = Contribution to the problem of wind-blow sands in Poland, Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Series geographica, geologica et meteorologica , 1964. 3-4. köt 109-142. old.
  • Franyó Frigyes: A futóhomok és a lösz települési viszonyai a Duna-Tisza középső részén, A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése, 1961. II. rész 31-44. old.
  • Cholnoky Jenő: A futóhomok elterjedése, Földtani közlöny, 1940. (70. évf.) 10-12. sz. 258-294. old.
  • Bernátsky Jenő: A futóhomok növényzete a Keleti-Tenger partvidékén, Növénytani közlemények, 1902. (1. évf.) 4. sz. 139-147. old.
  • A futóhomok megkötéséről, Erdészeti lapok, 1898. (38. évf.) 1. sz. 8-36. old.
  • Máhr Károly: A futóhomok beerdősitéséről, Erdészeti lapok, 1891. (30. évf.) 4. sz. 346-351. old.
  • Illés Nándor: A futóhomok erdősítésének kérdéséhez, Erdészeti lapok, 1890. (29. évf.) 12. sz. 912-925. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a futóhomok címszót a Wikiszótárban!