Rétközberencs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rétközberencs
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Kistérség Kisvárdai
Jogállás község
Polgármester Kovács Károly[1]
Irányítószám 4525
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 1076 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 73,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rétközberencs (Magyarország)
Rétközberencs
Rétközberencs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 09″, k. h. 22° 00′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 09″, k. h. 22° 00′ 42″
Rétközberencs (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Rétközberencs
Rétközberencs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Rétközberencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban, a Rétköz keleti részén, Kisvárdától 10 km-re.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai nevét 1898-ban vette fel, korábban Berencs néven említették. Írásos dokumentumokban 1289-ben olvasható először a Berencs névvel, de már kb. 5000 éve is lakott terület volt. A régészeti kutatások során több újkőkori edény és szerszám, bronzkori harcicsákány és arany ékszer került elő, valamint teljes épségben két honfoglalás kori sírt sikerült megmenteni az utókor számára. A történelem folyamán több család is birtokolta, többek között a Várady, Bacskay, Esterházy és Vay családok. A polgármesteri hivatal épülete is egy nemesi kúria volt.

A falut a Tisza szabályozásáig mocsaras terület vette körül, amely természetes védelmet nyújtott az ellenséggel szemben, ezért soha nem foglalták el. A szabályozás után megnövekedett a termőterületek nagysága, amire szükség is volt, hiszen a lakosság létszáma folyamatosan emelkedett. Az itt lakó emberek gyűjtögetésből, halászatból, nádvágásból és később főként a mezőgazdaságból biztosították megélhetőségüket. Az 1800-as években már híressé vált a berencsi káposzta, melyet a régi pecsétekben is szerepeltetnek. A reformáció óta a község lakosainak többsége református vallású. A református templom építésének pontos ideje nem ismert, de a középkori templomból megmaradt részek ma is benne vannak a templom épületében. 1779-ben renoválták, majd 1887-ben kelet felé bővítették, és ekkor építették a ma is álló tornyot.

A rendszerváltás óta a község jelentős fejlődésen ment keresztül. Megépült a vezetékes ivóvízhálózat, a gáz- és telefonhálózat, az utak 90%-át szilárd útburkolattal fedték. 1997-ben sokak szerint a környék egyik legszebb általános iskolája, majd 1999-ben orvosi rendelő és szolgálati lakás épült. Az önkormányzat további tervei közé tartozik egy Kékcse-Rétközberencs összekötő út megépítése, így könnyen megközelíthető lenne a Bodrogköz vagy a megye bármelyik területe. A lakosság nagy része még mindig a mezőgazdaságból él. Mint a többi szabolcsi faluban, itt is gondot okoz a munkanélküliség, de ezt valamelyest mérsékelték a községben megtelepedett vállalkozások. A vállalkozások számára csábító lehet, hogy községünk része az adózási előnyöket nyújtó Záhony Vállalkozási övezetnek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] 2013-ban 10% cigánynak, 90% magyarnak vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1887-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]