Hermánszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermánszeg
Hermánszeg címere
Hermánszeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Badar László (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4735
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 232 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 47,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hermánszeg (Magyarország)
Hermánszeg
Hermánszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 19″, k. h. 22° 37′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 19″, k. h. 22° 37′ 31″
Hermánszeg (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Hermánszeg
Hermánszeg
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Hermánszeg weboldala

Hermánszeg község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hermánszeg a Szatmári-síkságon fekvő középkori eredetű, Szamos-háti település. Szamossályi község keleti oldalán, a szabályozás előtti Szamos egyik nagy kanyarulatánál, a Holt-Szamos jobb partján, Mátészalkától 23 km-re K-DK-re fekszik.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest irányából a 4-es főúton, Nyíregyházán át Vásárosnamény felé, majd Rohodnál a 49-es útra térve, Mátészalkán keresztül Kocsord irányába, innen a 491-es úton Fehérgyarmatig, majd Szamossályin át Hermánszegre érünk. Vasúton Nyíregyházától Fehérgyarmatig, onnan naponta rendszeres autóbuszjárattal közelíthető meg.

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táj szépségét az ártéri növénytársulások, ligeterdők, régi folyómeder-maradványok gazdag vízivilág változatossága jellemzi, amely helyenként érintetlenül pompázik.

A természetbarátok a környéken olyan növény-ritkaságokat is megfigyelhetnek, mint a fehér tündérrózsa, a európai zergeboglár, a pázsitlevelű nőszirom, az erdei madárhúr, a csomós palka.

A bokros, ligeterdős, rétekkel tarkított terep kisebb vadakban igen gazdag: sok a nyúl, a fácán, a fogoly, szárcsa, vadkacsa és más víziszárnyas, de ugyanakkor vaddisznók, őzcsapatok, rókák is fellelhetők. A természetfotósok lencsevégre kaphatnak halászó gémet, néha kócsagot is, kisebb ragadozó madarakat, héját és réti sast is.

A Szamos holt medre, amely Szamossályi és Hermánszeg között található, igazi halban gazdag horgászparadicsom: márna, kecsege, keszeg, harcsa, csuka, ponty, süllő akadhat horogra.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,7 °C, a napsütéses órák száma 1960-1970. Az uralkodó szélirány az északi és a déli, a csapadék mennyisége 650–670 mm.

Talaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatal, nyers öntéstalaj.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének Hermán előtagja a hadfi, harcos jelentésű Hermann személynévből származhat, a "szeg" utótag pedig éles folyókanyart jelent, mely utal a Szamos melletti földrajzi elhelyezkedésére.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település legkorábbi írásos említése 1314-ben történik egy határjárás során Hermánszegh alakban.

1315-ben a hűtlenség vádjába esett Barsa nembeli Kopasz nádor birtokát Károly Róbert király Tamás beregi és ugocsai főispánnak adományozta.

A korabeli feljegyzésekben megemlítik, hogy a falunak az 1350-es években révje volt a Szamoson.

A 15. században azonban már a váradi püspök és káptalan a falu földesura.

1611-ben Mellich Péter és neje kapta meg királyi adományként. Lányunokájuk báró Barkóczy Zsigmond felesége lesz, így Hermánszeg a Barkóczyakra száll. Egészen a XIX. század közepéig az ő birtokuk.

Közben a II. Rákóczi György halála utáni zavaros időkben a szatmári német várőrség a falut kirabolja.

Érdekesség még a faluról, hogy Szatmár vármegye katonai leírói 1782-1785 között feljegyezték, hogy a "kissé magas törzsű tölgyerdő mellett egy településnél folyó Szamos gyakran kiáradt. A (Fehér)Gyarmatról Csengerre egy magányos csárdánál vezető országút az áradásokat kivéve jól járható, a jánki országúton a réteken néhány rossz hidat találtak."

Fényes Elek geográphiai szótára a XVIII. század közepi állapotát mutatja Hermánszegnek "Szatmár vármegyei magyar falu a rónaságon 288 lakossal. Nyolc telkes gazda bír 320 hold első osztályú szántóföldet, 33 hold irtásföldet, gyümölcsösei is szépek. A jánki uradalomhoz tartozik."

A Szatmár vármegyei monográfiában Hermánszeg úgy szerepel, mint magyar kis község a Szamos jobb partján. Házainak száma 65, lakosaié 393. Határa 415 hold.

Korábban a Szamos vize teljesen körbefogta a községet és csak egy helyen lehetett kimenni a faluból. A Szamos rendszeres árvizeivel többször részben vagy teljesen elpusztította Hermánszeget. A település mégis újjáépült, megváltozott arculata.

Az 1902-es folyószabályozásnak köszönhetően csak az 1970-es nagy árvíz veszélyeztette a lakosságot, azonban a víz lakott területeket akkor sem ért el.

Legutóbb az 1998-as tavaszi tiszai árvíz és az azt követő téli hatalmas és hosszantartó havazás és hófúvások miatti védekezés tette próbára a lakosságot. A hóolvadás miatti rendkívüli helyzetben a víz ismét teljesen körbezárta a települést, a fő út víz alatt volt. Így a falu néhány napra el volt vágva a külvilágtól.

A község újkori történelméhez hozzátartozik az első és második világháború kirobbanása és a hadköteles korú férfiak bevonulása, amely szinte minden családot érintett.

A hősi halottak pontos számáról adat nincs, mert sokan a háborúból hazatérve rokkantan, sebesülten, a háborúban szerzett betegség miatt itthon hunytak el. Így a ténylegesen háborúkban elesetteknek és a háborút megjárt hősöknek állított emléket 2000-ben az önkormányzat a református temető emlékparkjában.

A hősi emlékművet társadalmi munkában helybeli mesterek készítették. A megemlékezés virágait, koszorúit a hozzátartozók és az önkormányzat itt helyezheti el.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakossága: 245 fő. 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • műemlékjellegű református templom és fa-harangláb a Hősök útja 8. szám alatt található. Az épületet és a népies késő barokk stílusú berendezését a papi családból származó Vasvári Ódor Gábor készítette 1797-1799 között.

Hermánszeg református egyházáról 1501-ből való az első írásos említés.

A reformáció Jánkról a Drágffyak birtokáról juthatott ide. Előbb anyaegyház volt, majd 1725-től, mint Jánk fíliáját említik.

A falu korábbi temploma a temetővel átellenben fából épült, azonban leégett.

1796-ban Barkóczy Ferenc és János grófok 154 négyszögölnyi földet adományoztak templomhelyül, ahová a hermánszegiek közköltségen egy csinos téglatemplomot emeltek, melynek alapját 1797. május 15-én tették le.

Az épületet 1799. augusztus 9-én fejezték be Dányádi András gondnok, Simai Mihály főbíró és Simai László egyházfi buzgalma folytán. Építője a már említett Vasvári Ódor Gábor volt.

A templom nyugati végénél áll az egyszerű, négy oszlopon nyugvó, alul deszkával burkolt, vízvezető eresszel övezett sátortetős fa harangláb, amely az 1800-as években épült és 1999-ben felújították. A harangláb két harangot hordoz. Az egyik harang felirata "A hermánszegi ref.egyház saját költségén öntette 1855." A másik harangon ez olvasható: " A hermánszegi Ekkla a maga költségén öntette 1812." Ez a harang elhasadt és ujra öntette Csepelyi Antal Mándon. A harangöntés költségét részben tengerentúli adományból fedezték.

A 200 éves felújított hermánszegi templomban 1999. június 29-én hálaadó istentiszteletet tartottak, ahol az igét dr.Bölcskei Gusztáv püspök, az egyház lelkészi elnöke hirdette. Az eredeti szépségében pompázó templom felújítási költségeit a szatmári egyház-megye, az önkormányzat és a gyülekezet biztosította. Az ünnepségen Szécsi András lelkipásztor és családja úrvacsorai kannát és kenyérosztó tányért adományozott a gyülekezetnek. Így emlékeztek meg a közel két évtizedes hermánszegi szolgálatukról. A jubileumra Dányádi Gyula gondnok és neje gyönyörű úrasztali, szószéki, mózesszéki terítőt adományozott Isten dicsőségére az egyházközségnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hermánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]