Bölcskei Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bölcskei Gusztáv
BolcskeiGusztavFotoThalerTamas.JPG
Életrajzi adatok
Születési név Bölcskei Gusztáv
Született Szamoskér, 1952. július 30. (61 éves)
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet református

Hivatal tiszántúli püspök
Hivatali idő 1997–
Elődje Kocsis Elemér

Hivatal az MRE Zsinatának lelkészi elnöke
Hivatali idő 1997–
Elődje Kocsis Elemér

Bölcskei Gusztáv (Szamoskér, 1952. július 30. –) magyar református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, református teológus. A Református Egyházak Világközössége (REV) Végrehajtó Bizottságának tagja, a REV Európai Tanácsának leköszönő elnöke, egyetemi tanár a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcskei Gusztáv Szamoskéren született 1952. július 30-án, lelkészcsalád hatodik gyermekeként.

Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. Érettségi vizsgát 1970-ben tett, majd egy esztendeig egy állami gondozott gyermekotthonban dolgoztott Nyírmártonfalván, képesítés nélküli nevelőként. 1971 és 1976 között a Debreceni Református Teológiai Akadémián tanult.

Az 1977/78-as tanévben ösztöndíjasként két szemesztert töltött a németországi Tübingenben. 1979-től a Debreceni Református Teológiai Akadémia tanársegédjeként tanítot. 1984 decemberében kinevezték a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma vallástanárának.

1990-ben lett a DRHE Szociáletikai Tanszék vezetője. A ’90-es években két tanévben volt a DRHE dékánja, majd a Debreceni Református Kollégium főigazgatója. 1994-ben doktorált a Budapesti Református Teológiai Akadémián, Arthur Rich szociáletikai gondolkodásának struktúrája címmel.

Két egyetem adományozott számára díszdoktori címet (Doctor Honoris Causa), a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 2003-ban, valamint a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem 2005-ben.

Egyházi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1976-tól 1977-ig exmisszus segédlelkész volt Berettyószentmártonban, majd Tiszanagyfaluban. Lelkésszé szentelése után 1978-tól 1984-ig Tégláson, majd Hajdúhadházon volt lelkipásztor.

1997-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé, valamint a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökévé választják.

2006-tól 2011-ig a Református Egyházak Világszövetsége (ma: Református Egyházak Világközössége) Európai Tanácsa elnöki tisztségét is betöltötte. A Református Egyházak Világközössége Végrehajtó Bizottságának tagja.

Bölcskei Gusztáv a 2004 óta működő Generális Konvent és a 2009. május 22-én megalakult Magyar Református Egyház de facto vezetője.

Tudományos és közéleti tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos területe a egyháztörténet és a rendszeres teológia, azon belül is specifikus szakterülete a szociáletika. A hazai és nemzetközi tudományos élet ismert szereplője, több hazai és nemzetközi tudományos testület tagja, vezetője.

2002-ben másokkal együtt ügynöki (besúgói) tevékenység gyanújába került. Akkor ezt tagadta, cáfolta és önmaga ellen átvilágítást kért, amelyet elvégeztek és az erről szóló, a gyanú alól a személyét akkor tisztázó határozatot közzé is tették. A találgatások tovább folytatódtak 2010-ig, amikor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában megtalálták és az interneten nyilvánosságra hozták azt a dokumentumot (BM III/III. "6-os karton", naplószám: 235/441, dossziészám: H-72497, irattári szám: B-141750), amely bizonyítja, hogy a rendszerváltás előtti kommunista állambiztonsági szervek 1986. augusztus 4-én "titkos megbízott" minősítéssel, "hazafias" (önkéntes) alapon beszervezték (beszervezést végezte Sz.B. r.alezredes, Hajdú megyei RFK III/III.o.).

1979 óta vesz részt a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának munkájában, 1984 és 1988 között a Rendszeres Teológiai Szekció titkára, 1995-től a Szociáletikai Szekció elnöke. Az Európai Etikusok Nemzetközi Kutatótársaságának, a Societas Ethica-nak 1986 óta rendes, 1991 óta pedig elnökségi tagja. 1990 és 1996 között a Tiszántúli Református Egyházkerület Teológiai Bizottságának elnöke, a lelkésztovábbképzés tanulmányi munkájának szervezője. A Coetus Theologorum (Magyar Református Teológiai Tanárok Konferenciája) titkára.

Számos nemzetközi konferencia résztvevője, vendégelőadó: Hamburg (1981), Josefstal (1982), Wuppertal (1983), Montreux (1988), Durham (1989), Walberberg (1990), Tutzing (1990), Arhus (1991), Utrecht (1992), Pforzheim – Hohenwart (1993), Genf (1995), Bern (1996), Gomadingen (1996), Genf (2004), Barcelona (2005).

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Modus Concordiae, Enyed 1564, in: Barton, P. – Makkai L. (ed.), Confessiones ecclesiarum evangelico-reformatorum A.C. et H.C. Europae Centro-Orientalis tempore reformationis, III/1. 1564–1576, Budapest, 1987
  • A kezdetektől a váradi iskola beolvadásáig, in: Barcza József (szerk.), A Debreceni Református Kollégium története, Budapest, MORE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1988, 9–42. o.
  • Idegen eredetű vallási szavak és kifejezések szótára, (Lenkey Istvánnal közösen), Debrecen, Ethnica Alapítvány, 1991 = Idegen szavak szótára. Függelékben az egyházi irodalomban használt hazai és külföldi rövidítések válogatott jegyzéke, (Lenkey Istvánnal közösen), Debrecen, Debreceni Református Kollégium, 1985
  • A református egyház, in: Gesztelyi Tamás (szerk.), Egyházak és vallások a mai Magyarországon, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991
  • A Magyarországi Református Egyház, in: Barcza József – Bütösi János (szerk.), „Tebenned bíztunk eleitől fogva”, Debrecen, 1991
  • „A halálon túl.” Öt évezred filozófiai és teológiai válaszaiból, (DRTA Etikai és Szociológiai Szemináriumának Füzetei; 1), Debrecen, 1991
  • Aufklärung und Säkularisation als Herausforderung für die Kirchen in Ungarn, in: Kirchen im Kontext unterschiedlicher Kulturen, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1991
  • Az Ige fényénél. Válogatás a debreceni Nagytemplomban elhangzott igehirdetésekből, Arató Ferenc, Bölcskei Gusztáv et al., Debrecen, Nagytemplomi Református Egyházközség, 1992
  • Europa und seine Grenzen. Kulturelle-anthropologische Unterschiede im Denken über Lebensqualität. Beispiel Ungarn, in: Ethik des Lebens in kulturellen Kontexten, Hg. Societas Ethica, 1994
  • Arthur Rich szociáletikai kritériológiája és a XX. század második felének magyar református szociáletikai felismerései, in: „Krisztusért járva követségben…” Tanulmányok Fekete Károly és Lenkeyné Semsey Klára professzorok tiszteletére, Debrecen, DRTA, 1996
  • A szociális kérdés a teológiában és az egyházban – akkor és ma, Confessio 1997/2. 36–40. o.
  • A legújabb kori egyháztörténetünk áttekintése (1948–1990), in: Barcza József – Dienes Dénes (szerk.), A Magyarországi Református Egyház története 1918–1990. Tanulmányok, (A Sárospataki Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének kiadványai; 4), Sárospatak, Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiája, 1999, 155–172. o.
  • A magyarországi református teológiai munka fél évszázada szociáletikai megközelítésből, in: Barcza József – Dienes Dénes (szerk.), A Magyarországi Református Egyház története 1918–1990. Tanulmányok, (A Sárospataki Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének kiadványai; 4), Sárospatak, Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiája, 1999, 191–200. o.
  • Krisztus követésében – szabadon, avagy létezik-e „vidám engedelmesség”?, in: Sulyok Elemér – Varga Mátyás (szerk.): Találkozások – Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hatvanadik születésnapjára, Pannonhalma, Pannonhalmi Főapátság, 2006, 195–204. o.
  • A hatalom alá vetett ember szabadsága. Az egyház igehirdetése a szekularizált ember felé, in: Látó szívvel (Lukács László piarista szerzetes köszöntésére), Budapest, Vigilia, 2006, 188–192. o.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]