Napkor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Napkor

Napkor címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Nyíregyházai

Rang

község

Polgármester

Dr. Spinyhért Zsolt (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

4552

Körzethívószám

42

Népesség

Teljes népesség

3816 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

102,17 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

37,35 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Napkor

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47.93851° k. h. 21.86940°

Napkor

Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

é. sz. 47.93851° k. h. 21.86940°

Napkor község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A település a Nyírség szívében, Nyíregyházától 12 km-re keletre található. A 41-es (Nyíregyháza-Beregsurány) út mentén fekvő településen áthalad a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonal . A falut aranyló homokbuckák veszik körül, sőt itt emelkedik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja is a Golyóbis, melynek tetejéről a környék legszebb kilátása nyílik. [1]

[szerkesztés] Története

A település neve a Necopor (Napkor) személynévből ered.

Az okleveles források szerint az egyik legrégebbi szabolcsi települések közül való, mely a 11. századi Necoportól és Mezda-tól leszármazó Nopor(ur)-Mezte (Napkor-Meszte nemzetség) birtoka volt a tatárjárásig. A Napkor-Mezte nemzetség ez időben birtokos volt a mai Szilágyborzáson is, egy Kálmán kori oklevél szerint, ami a nemzetség téli-nyári szálláspárjára utal.

1271-ben a Kállay család őse a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihály kapta királyi adományként.

1848-ig ennek a családnak a tagjai voltak a falu földesurai és 1945-ig határának nagy része a tulajdonukban volt.

1998-ban a "Virágos Magyarországért mozgalom" keretében a község elnyerte a Belügyminisztérium nagydíját. Ugyanebben az évben a település erős emberei a "Magyarország legerősebb faluja" vetélkedőn első helyezést ért el. 1999-ben sikerült megvédeni ezt a kitüntető címet.

A III. Nemzeti Lovasfesztiválon a napkori lovasbandérium első helyen végzett a megyék versenyében.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

[szerkesztés] Nevezetességei

Itt található a Kállay család egyik középkori eredetű kúriája, amiben élt és alkotott Jósika Miklós a magyar regényírás egyik úttörője, Kállay Erzsébet férje. Jelenleg általános iskola működik benne.

A Római Katolikus Templom a település Orsószerűen kiszélesedő részén található.

Az egykori kőtemplom a XIII. század végén már állt.

A XVI. század-tól reformátusok használták de a nagy pestis járvány után betelepített lakosság vallását tekintve a középkori templom ismét a katolikusok kezébe került.

A templom kora gótikus eredetű a XIII. század-ból.

1762-ben barokk stílusban átalakították, 1948-ban kibővítették. Az 1996-os felújítás során XIII. századi freskókat találtak.

A község Görög Katolikus Temploma késő klasszicista jellegű egyhajós falusi templom, amelyet 1859-ben építettek a korábbi templom anyagainak felhasználásával.

A késő klasszicista ikonosztáz eredetileg nem a jelenlegi templomba készült.

Időjárásjelző obszervatóriuma a település valódi unikuma.

1999-ben került átadásra a 300 hektáros vadaskert, mely Európa egyik legmodernebb vadaskertje, ahol vaddisznó és dámvad várja a vadászni vágyókat.