Kállay András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kállay András
Kállay András.jpg
Szabolcs vármegye főispánja
Hivatali idő
1889.1897.
Előd Graefl József
Utód Feilitzsch Berthold

Született 1839. április 1.
Napkor
Elhunyt 1921. november 30. (82 évesen)
Nyíregyháza
Párt Szabadelvű Párt
(?-1906)
Nemzeti Munkapárt
(1910-1918)
Választókerület Nyírbogdány
(1917-1918)

Foglalkozás politikus

Nagykállói Kállay András (Napkor, 1839. április 1.Nyíregyháza, 1921. november 30.) főispán, író, Kállay Miklós apja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Kállay György, édesanyja Tarnóczy Mária. Tanulmányait Bécsben végezte, s már 22 évesen megyebizottsági tag lett, majd 1866-ban Lónyay Menyhért távozása után a Felsőszabolcsi Tiszai Társulat elnökének választották. 1889-ben Szabolcs vármegye főispánjának nevezték ki, e tisztét 8 évig töltötte be. Íróként is dolgozott. 78 évesen, 1917. decemberében egy időközi választáson lett először és egyetlen alkalommal képviselő a nyírbogdányi kerületből. Az őszirózsás forradalom után nem vállalt politikai szerepet.

Irodalmilag értékesebb írásaiban, pl. a Régi dolgok, újabb idők-ben sajátságos módon vegyíti az útirajz, helytörténet és memoár műfaját.

Egyik fia, Kállay Miklós 1942-1944-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

Jelentősebb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A dohánytermelés és kezelésről (Budapest, Franklin Ny., 1893)
  • Szabolcsmegyei szocziálizmus (Nyíregyháza, Jóba E.,1898)
  • A nagy chauvin (Nyíregyháza, Piringer Ny., 1904)
  • A válság (Budapest, Franklin Ny., 1905)
  • Régi dolgok, újabb idők (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1907)
  • Az örökség: gondolatok a politikai helyzetről (Budapest, Franklin Ny., 1908)
  • Utazás Nyíregyháza körül, hol szekéren, hol gyalog (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1908)
  • A földmívelési kamarákról (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1910)
  • Politikai beszédeim és újságcikkeim (1912)
  • Vegyes költemények (Nyíregyháza, 1912)
  • Köz- és Mezőgazdasági viszonyaink (1912)
  • A vármegye intézménye (Nyíregyháza, Borbély Ny., 1918)

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nejétől, eördöghfalvi Csuha Vilmától (1849-1922) nyolc gyermeke született:

  • György (1867-1923); felesége: cserneki és tarkeői Dessewffy Jolán (1873-?)
  • Mária (1868-1940); férje: nagykállói Kállay Emánuel (1862-?)
  • Sarolta (1869-1952); férje: radványi és sajókazai Radvánszky György (1863-1937)
  • Emil (1871-1934); felesége: gencsi és érmihályfalvai Gencsy Ella (?-1869)
  • Zsuzsanna (1872-?)
  • András (1875-1941); felesége: gencsi és érmihályfalvai Gencsy Márta (1883-1965)
  • Tamás (1876-1963) országgyűlési képviselő; első felesége: Farkas Anna (1892-?); második neje: nagykállói Kállay Ágota (1903-1978)
  • Miklós (1887-1967) miniszterelnök; első neje: nagykállói Kállay Helén (1894-1945); második felesége: csokalyi Fényes Márta (1887-1961)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállay András témájú médiaállományokat.