Nagyszekeres
| Nagyszekeres | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Fehérgyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Karácsony Sándor József[1] |
| Irányítószám | 4962 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 545 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 51,81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyszekeres
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nagyszekeres
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 47,96348°, k. h. 22,60948° | |
Nagyszekeres község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Fehérgyarmati kistérségben, Fehérgyarmattól délkeletre, a Szamos-háton.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
A település nevét a királyi várhoz tartozó szekerezéssel, fuvarozással foglalkozó lakosairól kapta. Nagy- előtagja megkülönböztetés, a szomszédos Kisszekerestől.
Története [szerkesztés]
Nagyszekeresről az első írott adat 1332-ből való, Péter nevű papját említik, aki 40 dénárt fizetett pápai adóba, tehát ekkor már nagyobb település lehetett. A 14. században a Szekeressy család birtoka volt, a 15. században több család: a Kölcsey, Domahidy, Ujhelyi, Károlyi, Bornemissza, Rosályi Kún, Drágfi családok osztoztak rajta.
A 16. században is több család tulajdona, ekkor a czégényi Kende, Báthory, Muchey, Kelemenfi Balog, Pongrácz, Kubinyi, Kóródy családok és Werbőczy István tünnek fel mint új birtokosok.
A 17. században gróf Zinzendorff és Du Jardin családé.
1662-ben a szatmári német helyőrség katonái kifosztották. 1717-ben a török-tatár csapatok dúlták fel. Ennek emlékét a templomban egy tábla fölirata őrzi.
A 18. században és 19. században gróf Barkóczy család, Isaák, Czáró-Fogarassy, Morvay, Mándy és Domahidy családok a tulajdonosai.
A 20. század elején a település körjegyzőségi székhely volt.
Az 1900-as évek elején az Isaák családé, melynek úrilakában az egész vármegye református traktusai gyűlésre gyűltek össze.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma és a templom bejárata előtt álló, négy fiatornyú fa haranglába a Gőgő és a Szenke patakok kis mesterséges szigetén állnak. A templom a 15–16. században épült, gótikus stílusban. Alatta van a Rosályi Kún család sírboltja. A templomot 1867-ben renoválták. Csillagboltozatos szentélyét részben helyreállították. A helyreállításkor a csillagboltozat alól reneszánsz pasztofórium részei tüntek elő. A templomban faragott szószék és famennyezet, található, melyek a 17. század végén készültek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagyszekeres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Borovszky S. Szatm.vm.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
