Őr
| Őr | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Mátészalkai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Hódi Miklós[1] | ||
| Irányítószám | 4336 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1447 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 81,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Őr
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Őr
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
Őr község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Nyírség északkeletei részén fekszik, a legközelebbi városok: Vaja (4 km) és Mátészalka (10 km).
Megközelíthető a 49-es főúton.
[szerkesztés] Nevének Eredete
Őr település egykori lakosai gyepűőrök (határőrök) voltak. A település neve lakosainak határőri foglalkozását őrzi nevében,mivel az egykori lakosság kötelessége volt a gyepűk őrzése.(Ilyen gyepűőrző település volt még például Szilágy megyében Szamosőrmező, Vas vármegyében Felsőőr és Alsóőr, Zemplén vármegyében Őrmező is.
Más feltételezés szerint, a települést az Őry család alapítota, és a nevét a családról kapta.
[szerkesztés] Története
A község első írásos említése 1221-ből való (Euru), de valószínűleg már a 10. században lakott volt. A honfoglalás után szervezett határvédelmi rendszer része lehetett.
A falu első ismert tulajdonosa a Dersi család volt, majd kisnemesek birtokolták. A 14. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő. 1416-ban Luxemburgi Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. A 16. században az Őry és a Komoróczy család birtokolta. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár vármegyéhez tartozott. A 18. században több kisnemes család birtoka volt (Vay, Komoróczy, Kölcsey, Patay).
Az 1940-es évektől önálló nagyközség volt. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, a társközségek pedig Rohod, és Nyírparasznya volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott.
Őr jelenleg önálló település, Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom: eredetileg román stílusú, átépítés után késő barokk, fakazettás menyezet és torony 1802-ből.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
