Ófehértó
| Ófehértó | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Baktalórántházai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Simon József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4558 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2590 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 60,00 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ófehértó
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ófehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| Ófehértó weboldala | |||
Ófehértó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától keletre, Baktalórántháza délnyugati szomszédjában fekvő település.
Vonattal elérhető a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
Ófehértó (Ó-Fehértó, Fejértó, Nyírfejértó) nevét 1220-ban a Váradi Regestrum említette először.
Első ismert birtokosa Gothárd és rokonsága volt.
1326-ban Károly Róbert király Fejértót hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól Páltól és Jánostól, valamint testvérétől Lászlótól, és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthory Bereck fiainak adományozta.
1332-ben a pápai tizedlajstromban szerepelt neve.
1418-ban a Báthory család Szaniszlófi ágának, Báthory Zsigmondnak birtoka, majd a Báthoryak kihalta után után a Vay, Károlyi család is birtokosa volt.
A XVI. században Lónyay Istváné, majd fiának Zsigmondnak birtoka. A XVII. században Lónyai Judit kezével a Bogdányi családé lett, majd a Csáky, Kornis, Erdődy családoké lett. A Török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett, s csak a XVIII. században népesedett újra.
1772-ben Dessewdy Sámuel sárosi főispán szerezte meg, majd a század végén a gróf Szirmai családé lett. Birtokosai a XVIII. század második felében és a a XIX. század első felében a gróf Csáky család, a Pálffyak és a Szextyek voltak.
A XX. század elején gróf Majláth József birtoka volt.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1750-ben épült.
- Református temploma - 1798-ban készült el.
- A község nevezetessége a meteorit, amely a környéken hullott 1900-ban.
A Magyar Természettudományi Múzeum katalógusa így ír róla: „A helyi szájhagyomány szerint Majláth József gróf béresei »csillaghullásra« lettek figyelmesek a falu Nyírgyulaj felőli határában és bevitték az »égből érkező hatalmas követ« a kastélyba. Majláth gróf azonnal felismerte a lelet értékét, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a meteoritot".
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Buday Géza író, tanár (1882)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
