Túrricse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túrricse
Túrricse légifotó.jpg
Református templom
Túrricse címere
Túrricse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Garda Endre[1]
Irányítószám 4968
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 668 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Túrricse  (Magyarország)
Túrricse
Túrricse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 26″, k. h. 22° 45′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 26″, k. h. 22° 45′ 57″
Túrricse  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Túrricse
Túrricse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Túrricse weboldala

Túrricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, Szatmári Erdőháton, a magyar-ukrán-román hármashatártól pár km-re fekvő település. Tisztaberek 7 km, Rozsály 12 km, Zajta 14,5 km, Gacsály 14 km, Császló 19 km, Csegöld 23 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túrricse (Ricse) nevét 1271-ben említették először egy oklevélben Riche néven, V. István király ekkor a Csaholyi család ősének, Ponit ispánnak (comes) adományozta.

1281-ben IV. László király a Csaholyi családból való Pétert erősítette meg itteni birtokában.

1342-ben nevét Belryche, Kynryche alakokban találjuk, akiből arra következtethetünk, hogy ekkor Ricsének Bel- és Kül-Ricse nevű településrészei is ismertek voltak.

A 15. században a Csaholyiaké volt, 1425-ben pedig már a váradi püspökség birtokának írták.

1560-ban részbirtokot kapott itt Radák András is.

1611-ben Melith Péter is részt kapott benne, ki anyai ágon örökölte a Csaholyi részt, valamint Várday Katalin, a Nyáry Pál özvegye és Telegdi Anna kapott az egész helységre királyi adományt.

1662-ben a Szatmári vár őrsége dúlta fel.

A 18. században Ricsét a gróf Barkóczy család szerezte meg és a Jánki uradalomhoz csatolta.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templomát a XV. században építették, gótikus stílusban. A terméskő alapú templom mai formáját az 1972. évi átalakításakor nyerte el.
  • Kodály Zoltán népdalgyűjtő útja során járt a faluban 1923-ban. Még most is áll a ház amelyben akkor lakott, s dolgozott.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Túrricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]