Túrricse
| Túrricse | |||
 |
|||
| Református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Garda Endre[1] | ||
| Irányítószám | 4968 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 599 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Túrricse
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Túrricse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 58′ 25,61″, k. h. 22° 45′ 57,42″ | |||
| Túrricse weboldala | |||
Túrricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, Szatmári Erdőháton, a magyar-ukrán-román hármashatártól pár km-re fekvő település. Tisztaberek 7 km, Rozsály 12 km, Zajta 14,5 km, Gacsály 14 km, Császló 19 km, Csegöld 23 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
Túrricse (Ricse) nevét 1271-ben említették először egy oklevélben Riche néven, V. István király ekkor a Csaholyi család ősének, Ponit ispánnak (comes) adományozta.
1281-ben IV. László király a Csaholyi családból való Pétert erősítette meg itteni birtokában.
1342-ben nevét Belryche, Kynryche alakokban találjuk, akiből arra következtethetünk, hogy ekkor Ricsének Bel- és Kül-Ricse nevű településrészei is ismertek voltak.
A 15. században a Csaholyiaké volt, 1425-ben pedig már a váradi püspökség birtokának írták.
1560-ban részbirtokot kapott itt Radák András is.
1611-ben Melith Péter is részt kapott benne, ki anyai ágon örökölte a Csaholyi részt, valamint Várday Katalin, a Nyáry Pál özvegye és Telegdi Anna kapott az egész helységre királyi adományt.
1662-ben a Szatmári vár őrsége dúlta fel.
A 18. században Ricsét a gróf Barkóczy család szerezte meg és a Jánki uradalomhoz csatolta.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templomát a XV. században építették, gótikus stílusban. A terméskő alapú templom mai formáját az 1972. évi átalakításakor nyerte el.
- Kodály Zoltán népdalgyűjtő útja során járt a faluban 1923-ban. Még most is áll a ház amelyben akkor lakott, s dolgozott.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Túrricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
