Fülpösdaróc
| Fülpösdaróc | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Mátészalkai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kovács Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 4754 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 328 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 77,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fülpösdaróc
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Fülpösdaróc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
Fülpösdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település. Mátészalka 16 km, Fehérgyarmat 8 km, Győrtelek 4 km távolságra található.
[szerkesztés] Nevének eredete
A község neve az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc köznévből származik, amelyet valamelyik szláv nyelvből vettünk át. Jelentése a Szab.Szatm. szerint nincs megnyugtatóan tisztázva. A név eredetét többen, többféleképpen magyarázzák. Melich úgy tartja, hogy a hagyományos "solymár" értelmezésnek semmi alapja nincs, csak az kétségtelen, hogy a szó foglalkozást jelent. Hóman Bálint szerint a Daróc nevű falvak a királyi erdőőrök lakóhelyei voltak. Ezt azonban Kniezsa etimológiailag elfogadhatatlannak tekinti. Győrffy királyi vadfogóknak tekinti az Árpád-kori darócokat.Az ómagyar dráuc kiejtésű köznévből az áu>ó változással és a torlódás feloldásával alakult kia mai névforma. A névadás magyar, és a Daróc helynevek az ugyancsak foglalkozásnévből alakult Hodász, Halász, Szekeres, stb. helynevek csoportjába tartoznak (Szab.Szatm. 33) – A FNESz. is a daróc foglalkozásnévből magyarázza a falu nevét. A szláv eredetű szó jelentése nyúzó. Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek a vadbőrök lenyúzása, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk.
A Fülpös előtag a régi Fülpös személynévből való. Ez pedig a Fülöp-pel együtt a latinból, illetve a görögből származik. Jelentése: Lókedvelő (FNESz., Szab.Szatm.i.h.)
[szerkesztés] Története
A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták.
A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut.
1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet(Borovszky 73., Maksai 126-7).
1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.
Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa.
A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka.
A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. (Borovszky) Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.
A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek. Vasútja nincs, a közlekedést a szomszédos településekkel és Mátészalkával autóbuszjárat kapcsolja össze.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom – 1752-ben épült, a régi árvíz által elpusztított templom helyébe.
[szerkesztés] Jegyeztek
[szerkesztés] Források
- Borovszky S.: Szatmár vm.
- Maksai F.: A Középkori Szatmár megye, Szab.Szatm.
- Kálnási Á.: A mátész.jár.földr. nevei.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
