Fülpösdaróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülpösdaróc
Fülpösdaróc címere
Fülpösdaróc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Kovács Csaba[1]
Irányítószám 4754
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 322 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 77,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülpösdaróc (Magyarország)
Fülpösdaróc
Fülpösdaróc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 22° 28′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 22° 28′ 40″
Fülpösdaróc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Fülpösdaróc
Fülpösdaróc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Fülpösdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település. Mátészalka 16 km, Fehérgyarmat 8 km, Győrtelek 4 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község neve az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc köznévből származik, amelyet valamelyik szláv nyelvből vettünk át. Jelentése a Szab.Szatm. szerint nincs megnyugtatóan tisztázva. A név eredetét többen, többféleképpen magyarázzák. Melich János úgy tartja, hogy a hagyományos "solymár" értelmezésnek semmi alapja nincs, csak az kétségtelen, hogy a szó foglalkozást jelent. Hóman Bálint szerint a Daróc nevű falvak a királyi erdőőrök lakóhelyei voltak. Ezt azonban Kniezsa István etimológiailag elfogadhatatlannak tekinti. Györffy György királyi vadfogóknak tekinti az Árpád-kori darócokat.Az ómagyar dráuc kiejtésű köznévből az áu>ó változással és a torlódás feloldásával alakult ki a mai névforma. A névadás magyar, és a Daróc helynevek az ugyancsak foglalkozásnévből alakult Hodász, Halász, Szekeres, stb. helynevek csoportjába tartoznak (Szab.Szatm. 33) – A FNESz. is a daróc foglalkozásnévből magyarázza a falu nevét. A szláv eredetű szó jelentése nyúzó. Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek a vadbőrök lenyúzása, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk.

A Fülpös előtag a régi Fülpös személynévből való. Ez pedig a Fülöp-pel együtt a latinból, illetve a görögből származik. Jelentése: Lókedvelő (FNESz., Szab.Szatm.i.h.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták.

A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut.

1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet(Borovszky 73., Maksai 126-7).

1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.

Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa.

A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka.

A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. (Borovszky) Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.

A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek. Vasútja nincs, a közlekedést a szomszédos településekkel és Mátészalkával autóbuszjárat kapcsolja össze.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom – 1752-ben épült, a régi árvíz által elpusztított templom helyébe.

Jegyeztek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borovszky S.: Szatmár vm.
  • Maksai F.: A Középkori Szatmár megye, Szab.Szatm.
  • Kálnási Á.: A mátész.jár.földr. nevei.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]