Fülpösdaróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülpösdaróc
Fülpösdaróc címere
Fülpösdaróc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterKovács Csaba (független)[1]
Irányítószám4754
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség345 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség74,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 04″, k. h. 22° 28′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 04″, k. h. 22° 28′ 46″
Fülpösdaróc (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Fülpösdaróc
Fülpösdaróc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Fülpösdaróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülpösdaróc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fülpösdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye délkeleti részén fekszik, a Holt-Szamos partján. A környező települések közül Mátészalka 16, Fehérgyarmat 8, Győrtelek pedig 4 kilométer távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülésnek tekinthető, mert csak egy útvonalon érhető el, a 49-es főútból Győrtelek és Ököritófülpös határvonalán kiágazó 41 122-es számú mellékúton.

Nevének eredete[szerkesztés]

A község neve az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc köznévből származik, amelyet valamelyik szláv nyelvből vettünk át. Jelentése a Szab.Szatm. szerint nincs megnyugtatóan tisztázva. A név eredetét többen, többféleképpen magyarázzák. Melich János úgy tartja, hogy a hagyományos „solymár” értelmezésnek semmi alapja nincs, csak az kétségtelen, hogy a szó foglalkozást jelent. Hóman Bálint szerint a Daróc nevű falvak a királyi erdőőrök lakóhelyei voltak. Ezt azonban Kniezsa István etimológiailag elfogadhatatlannak tekinti. Györffy György királyi vadfogóknak tekinti az Árpád-kori darócokat.Az ómagyar dráuc kiejtésű köznévből az áu>ó változással és a torlódás feloldásával alakult ki a mai névforma. A névadás magyar, és a Daróc helynevek az ugyancsak foglalkozásnévből alakult Hodász, Halász, Szekeres stb. helynevek csoportjába tartoznak (Szab.Szatm. 33) – A FNESz. is a daróc foglalkozásnévből magyarázza a falu nevét. A szláv eredetű szó jelentése nyúzó. Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek a vadbőrök lenyúzása, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk.

A Fülpös előtag a régi Fülpös személynévből való. Ez pedig a Fülöppel együtt a latinból, illetve a görögből származik. Jelentése: Lókedvelő (FNESz., Szab.Szatm.i.h.)

Története[szerkesztés]

A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták.

A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut.

1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet(Borovszky 73., Maksai 126-7).

1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.

Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa.

A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka.

A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. (Borovszky) Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.

A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek. Vasútja nincs, a közlekedést a szomszédos településekkel és Mátészalkával autóbuszjárat kapcsolja össze.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
316
322
320
327
320
345
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 0,3% románnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,2%, református 60,5%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 6,3% (23% nem válaszolt).[4]

2022-ben a lakosság 70%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (30% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 0,9% volt római katolikus, 43,1% református, 1,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 5% felekezeten kívüli (47,8% nem válaszolt).[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kovács Barnáné (független)[6]
  • 1994–1998: Kovács Csaba (független)[7]
  • 1998–2002: Kovács Csaba (Fidesz)[8]
  • 2002–2006: Kovács Csaba (független)[9]
  • 2006–2010: Kovács Csaba (független)[10]
  • 2010–2014: Kovács Csaba (független)[11]
  • 2014–2019: Kovács Csaba (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Kovács Csaba (független)[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom – 1752-ben épült, a régi árvíz által elpusztított templom helyébe.
  • Luby-kastély (Fő út 63.) – Egyszintes, vakolatdíszes, homloktornácos kastélyépület, homlokzatán szép, háromszögletű oromfal-díszítéssel; a homlokzat síkjából kiálló csúcsos kis torony, valamint a tető szarufáit alátámasztó karpántok formája eklektikus stílust mutat. Az épületben jelenleg szociális otthon működik, ennek megfelelően a belsőt átformálták, de a terek így is sugallják hajdani szépségét. Elődjét Luby Zsigmond építtette az 1840-es években. Ugyanezen a telken állt korábban az Ilosvai család udvarháza, ahol a helyi hagyományok szerint megszállt Petőfi Sándor is (ennek tényét ma a kastély falán emléktábla igazolja).
  • Helyben úgy tartják, hogy Petőfi – az általánosan elterjedt vélekedéssel ellentétben – nem Tunyogmatolcson, hanem Fülpösdarócon írta a Falu végén kurta kocsma című versét. E feltételezést alátámasztja, hogy abban az időben valóban üzemelt egy italmérés a községben közel a Szamos-parthoz.

Ismert személyek[szerkesztés]

  • Itt élt és gazdálkodott nyugdíjba vonulását követően Radák Lajos honvéd huszárezredes, földbirtokos, országgyűlési képviselő.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Fülpösdaróc Helységnévtár
  5. ↑ Fülpösdaróc Helységnévtár
  6. ↑ Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  8. ↑ Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  9. ↑ Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  10. ↑ Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  11. ↑ Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  12. ↑ Fülpösdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)

Források[szerkesztés]

  • Borovszky S.: Szatmár vm.
  • Maksai F.: A Középkori Szatmár megye, Szab.Szatm.
  • Kálnási Á.: A mátész.jár.földr. nevei.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fülpösdaróc&oldid=26693877”