Nyírcsászári
| Nyírcsászári | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Nyírbátori |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Zichar János (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 4331 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1173 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 88,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírcsászári
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nyírcsászári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 47,86435°, k. h. 22,17478° | |
Nyírcsászári község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Nyírségben fekvő település.
Nagykálló 28 km, Nyírbátor 5 km, Mátészalka 14,5 km távolságra található.
Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta- illetve a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
Császári (Chazari) neve az oklevelekben 1286-ban tűnik fel először. Birtokosai valószínűleg a Kaplon nemzetség valamelyik ágából valók lehettek. 1308 körül Császári János fiai Márton és Benedek neve tűnik fel az oklevelekben (Benedeto et Johanni filii Martini de Chazari). 1322-ben a Császári család egyik tagja, Császári Theodor szolgabíró neve van említve. 1330-ban Mihály fia, Császári Péter a település birtokosa. 1408-ban Császári György főispán van említve az oklevelekben. 1408-ban a szomszédos Kántorjánosit Zsigmond király elvette a Jánosi Kántor családtól és a Császáriaknak meg a Báthoryaknak adta. 1425-ben Csaholc határjárásakor Császári György királyi emberként szerepel. 1551-ben a település a Császári család birtoka. 1580-ban a huszita származású Komarowsky család - amely Mátyástól magyar nemességet és adományt kapott és e környéken letelepedve vált a ma élő Komorócziak ősévé - lett a település birtokosa. 1604-ben Tárkányi Ferenc birtoka. 1658-ban a Barkóczyaknak van itt birtoka. A 17. század vége felé a fiscusra szált, mint magvaszakadt kisnemesi birtok. A 18. században a Baktai uradalom tartozékaként van említve. A jobbágyfelszabadításkor Bekk Pál birtoka volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Görög katolikus templom: a 15. században épült műemlék épület, gótikus stílusú. Ikonosztáza a 18. században készült.
- Református templom
- Római katolikus templom, a világon elsőként épült templom, melyet Pietrelcinai szent Pió (akkor még Boldog Pió! - 1999) tiszteletésre szenteltek. Búcsúja szeptember 23-án van, melyre az ország határain belülről és kívülről egyaránt érkeznek nagy számú zarándokok.
Források [szerkesztés]
- Szirmai Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polg. esm.
- Pesty Frigyes: Magyaro. helységnévtára
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
