Nyírcsászári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírcsászári
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Kistérség Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Zichar János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4331
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1182 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 88,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírcsászári (Magyarország)
Nyírcsászári
Nyírcsászári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 52″, k. h. 22° 10′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 52″, k. h. 22° 10′ 29″
Nyírcsászári (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírcsászári
Nyírcsászári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Nyírcsászári község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Nyírségben fekvő település.
Nagykálló 28 km, Nyírbátor 5 km, Mátészalka 14,5 km távolságra található.

Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta- illetve a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Császári (Chazari) neve az oklevelekben 1286-ban tűnik fel először. Birtokosai valószínűleg a Kaplon nemzetség valamelyik ágából valók lehettek. 1308 körül Császári János fiai Márton és Benedek neve tűnik fel az oklevelekben (Benedeto et Johanni filii Martini de Chazari). 1322-ben a Császári család egyik tagja, Császári Theodor szolgabíró neve van említve. 1330-ban Mihály fia, Császári Péter a település birtokosa. 1408-ban Császári György főispán van említve az oklevelekben. 1408-ban a szomszédos Kántorjánosit Zsigmond király elvette a Jánosi Kántor családtól és a Császáriaknak meg a Báthoryaknak adta. 1425-ben Csaholc határjárásakor Császári György királyi emberként szerepel. 1551-ben a település a Császári család birtoka. 1580-ban a huszita származású Komarowsky család - amely Mátyástól magyar nemességet és adományt kapott és e környéken letelepedve vált a ma élő Komorócziak ősévé - lett a település birtokosa. 1604-ben Tárkányi Ferenc birtoka. 1658-ban a Barkóczyaknak van itt birtoka. A 17. század vége felé a fiscusra szált, mint magvaszakadt kisnemesi birtok. A 18. században a Baktai uradalom tartozékaként van említve. A jobbágyfelszabadításkor Bekk Pál birtoka volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus templom: a 15. században épült műemlék épület, gótikus stílusú. Ikonosztáza a 18. században készült.
  • Református templom
  • Római katolikus templom, a világon elsőként épült templom, melyet Pietrelcinai szent Pió (akkor még Boldog Pió! - 1999) tiszteletésre szenteltek. Búcsúja szeptember 23-án van, melyre az ország határain belülről és kívülről egyaránt érkeznek nagy számú zarándokok.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szirmai Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polg. esm.
  • Pesty Frigyes: Magyaro. helységnévtára
  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]