Győrtelek
| Győrtelek | |||
 |
|||
| Református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Mátészalkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Halmi József (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 4752 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1605 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 108,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Győrtelek
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Győrtelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 55′ 25,61″, k. h. 22° 26′ 21,08″ | |||
| Győrtelek weboldala | |||
Győrtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A település a Szatmári síkságon, Nyíregyházától 67, Csengersimától 29, Mátészalkától 12, Nagyecsedtől 10, Fehérgyarmattól ugyancsak 10 km távolságra található a kanyargó Holt Szamos partján. A községen keresztül vezet a 49-es és 491-es főútvonal, melyen át Csengersimánál Románia, Tiszabecsnél Ukrajna érhető el.
Vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon érhető el (a vonalon a falunak két megállója is van).
Története[szerkesztés]
Az ecsedi vár szomszédságában fekvő települést története során sok megpróbáltatás érte. A környéken átvonuló hadak minden alkalommal feldúlták, a 17. század végén 18. század elején pedig csaknem elpusztult.
1662-ben a szatmári vár német őrsége, 1717-ben a tatárok dúlták fel. 1709-ben és 1742-ben pedig pestis tizedelte meg a lakosságot. A Szamos árvize szinte évente elöntötte, az 1970-es nagy árvíz alkalmával például a község nagyobb része víz alá került. Lakosai közül ekkor sokan a közeli Mátészalkán építettek új otthont maguknak.
A falu nevét 1380-ban említik először: p. Giurtheleke néven. Ekkor már jobbágylakossága is volt. 1333-ba Cháholyi Sebestyén György nevű fiának adta, és nevezte el Gerg-telkének (Leleszi Káptalan). 1399-ben az elpusztult Mácsa lakóinak egy része is ideköltözött.
A 18. század végéig a gr. Károlyi, Ilosvay, Irinyi, Patay, stb. családoké.
Az 1900-as évek elején Jékey Zsigmond és Németh Elemér volt legnagyobb birtokosa. (Borovszky)
Győrtelek mai határa területén feküdt valamikor Bodorfölde, neve 1406-ban tűnik fel a Kállaiak, Tunyogiak, Csaholyiak pusztájaként: Bodorfewlde alakban. (1427: pr.Bodortheleke). Valószínűleg egykori lakosáról nevezték el.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
Református temploma klasszicista stílusban épült, félkörívben záródó teremtemplom. 1731 körül épült fatemplomát 1731 táján újjáépítették. Téglatemplomuk 1822-ben készült el.
A volt ún. Csizmadia kastély a Kossuth utcában található. Csizmadia Jánosé volt. 1990 óta védett műemlék.
Természeti értékei[szerkesztés]
A falu a Holt Szamos mellett fekszik, csodálatos természeti környezetben, érintetlen vízi- és növényvilággal.
- A község Ny-i részén található egy kb. 300 éves Fehér fűzfa matuzsálem.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1929-ben Radványi Barna újságíró, humorista.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
- Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
