Győrtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győrtelek
Győrtelek2.jpg
Református templom
Győrtelek címere
Győrtelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Halmi József (MSZP)[1]
Irányítószám 4752
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1615 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 108,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Győrtelek  (Magyarország)
Győrtelek
Győrtelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 26″, k. h. 22° 26′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 26″, k. h. 22° 26′ 21″
Győrtelek  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Győrtelek
Győrtelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Győrtelek weboldala

Győrtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Szatmári síkságon, Nyíregyházától 67, Csengersimától 29, Mátészalkától 12, Nagyecsedtől 10, Fehérgyarmattól ugyancsak 10 km távolságra található a kanyargó Holt Szamos partján. A községen keresztül vezet a 49-es és 491-es főútvonal, melyen át Csengersimánál Románia, Tiszabecsnél Ukrajna érhető el.
Vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon érhető el (a vonalon a falunak két megállója is van).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevét 1380-ban említik először: p. Giurtheleke néven. Ekkor már jobbágylakossága is volt. 1333-ban Cháholyi Sebestyén György nevű fiának adta, és nevezte el Gerg-telkének (Leleszi Káptalan). 1399-ben az elpusztult Mácsa lakóinak egy része is ideköltözött. 1452-ben a neve Geregteleke, Gertheleke, Gergthelek, 25 évvel később Gyerthelek volt. Az ebből származó 'Györtelek' elnevezés a XIX. század közepén módosult a mai hosszú ő-s alakra. [3]

Az ecsedi vár szomszédságában fekvő települést története során sok megpróbáltatás érte. A környéken átvonuló hadak minden alkalommal feldúlták, a 17. század végén 18. század elején pedig csaknem elpusztult.

1662-ben a szatmári vár német őrsége, 1717-ben a tatárok dúlták fel. 1709-ben és 1742-ben pedig pestis tizedelte meg a lakosságot. A Szamos árvize szinte évente elöntötte, az 1970-es nagy árvíz alkalmával például a község nagyobb része víz alá került. Lakosai közül ekkor sokan a közeli Mátészalkán építettek új otthont maguknak.

A 18. század végéig a gr. Károlyi, Ilosvay, Irinyi, Patay, stb. családoké. Az 1900-as évek elején Jékey Zsigmond és Németh Elemér volt legnagyobb birtokosa. (Borovszky)


Győrtelek mai határa területén feküdt valamikor Bodorfölde, neve 1406-ban tűnik fel a Kállaiak, Tunyogiak, Csaholyiak pusztájaként: Bodorfewlde alakban. (1427: pr.Bodortheleke). Valószínűleg egykori lakosáról nevezték el.

Református templom

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma klasszicista stílusban épült, félkörívben záródó teremtemplom. 1731 körül épült fatemplomát 1781 táján újjáépítették. A mai téglatemplom 1822-ben készült el.[5][6]
  • A romantikus és szecessziós stílusjegyeket egyaránt hordozó ún. Csizmadia-kúria a XX. század elején épült. 1990 óta védett műemlék.[7]

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Holt-Szamos mellett fekszik, csodálatos természeti környezetben, érintetlen vízi- és növényvilággal.

A község nyugati részén található egy kb. 300 éves fehér fűzfa matuzsálem.

Győrteleki légifotó

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1929-ben Radványi Barna újságíró, humorista.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Győrtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Györtelek rövid története. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Református Egyház Györtelek. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  6. A református templom adatlapja a Műemlékem.hu-n
  7. A Csizmadia-kúria adatlapja a Műemlékem.hu-n

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]