Tiszadada
| Tiszadada | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Tiszavasvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mizser Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 4455 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2291 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszadada
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tiszadada
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 1′ 53,87″, k. h. 21° 14′ 15,61″ | |||
Tiszadada község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza bal partján, Tiszavasváritól északnyugatra, Tiszadob északkeleti szomszédjában fekvő település.
Vonattal elérhető a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
A község területén talált régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a Kr.e. IV. évezredben a neolitkorban is megélhetést nyújtott őseinknek. Bizonyára az ezt követő korok emberei ismegtelepedtek a dadai földön, de létezésüket, csak elszórtan talált régészeti leletek tárják elénk. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Tiszadada alighanem a szabolcsi várispánság birtoka volt. A község neve személynévi eredetű.
Első biztos említése 1254-bõl még terra; birtokosától a Gut-Keled nemzetségbeli István bán szerezte meg és fia is bírta még 1300-ban.
A XIV-XV. században, a Báthoryak osztozkodásai során a család birtokában volt, de a XVI. század közepén több kisnemes volt a földesura.
1551: Dorman Kristóf, 1563: Móré István, László és Ilona, 1570: Zay Ferenc. Ez utóbbi a tokaji várbirtokhoz csatolta, ezért a Szabolcs megyei összeírásokban nem is szerepel.
A század második felében a török hódoltatta meg. 1556-ban mintegy 270-280 lakója volt.
1588-ban Móré Istvánnak, Dely Ferencnek, Mágócsy Gáspárnak és Csomaközy Boldizsárnak 28 jobbágya lakott benne.
1618-ban kilenc földesura volt, legnagyobb részét Csomaközy András bírta (15 jobbágy). Az egész faluban összesen 72 jobbágycsalád lakott.
A XVI. századi családok (Dorman, Dely, Móré, Tibay) utódai még a XVII. században is birtokolták.
A XVII. század folyamán egy részét valamelyik erdélyi fejedelem a Barakonyi családnak adta; Barakonyi Ferenc 1668-ban földesúri hajdúkat telepített birtokára. Ezek eredetileg is nemesek lehettek, vagy késõbb szereztek armálist, mert 1707-ben a falut kuriálisnak mondták, s a földesuraktól, Gyulay Ferenctől, Csomaközy Boldizsártól és Móré Fülöp utódaitól több telket meg is szereztek.
A falu kétharmada a XVIII. században a kincstáré volt; harmadik harmadában nemes családok (Csihat, Fekete, Hadas, Balogh, Mészáros, Pethő és Széles) leszármazottai éltek.
A XVIII. század végén négy földesura volt, a 93 jobbágy- és zsellércsaládot a Patay, a Szepessy, a gr. Gyulay és a Szikszay család bírta. 1839 körül 2444 lakosa volt, és a fentiek mellett a Bónis, a Désy, a Lónyay, a Máriássy és a Zathureczky családok voltak földesurai.
Határába olvadt be Süldő, a XIV. századig lakott falu, amelyet 1307-ben Rázommal határosnak mondanak, tehát a határ keleti részén terült el.
1325-ben a Balog-Semjén nemzetség birtoka volt, és 1324-ben Szent Imre tiszteletére épült kápolna állott bent.
Tiszadada az Árpád-korban is lakott település volt, amelyről említést tesznek a Váradi Regestrumban is.
A szabolcsi várispánság birtoka volt, az erre utaló legkorábbi dátum 1254. Birtokosától István bán szerezte meg, és fia is birtokolta még 1300-ban.
A XIII. század második felében épült a keleti apszissal ellátott kerek hajójú templom Gut-Keled István bán vagy fia rendelkezésére.
A György lovagnak szentelt egyház István nevű papját 1332-35 között említi a pápai tizedjegyzék. Az ősi templomot 1944-ben, a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A romok anyagának felhasználásával építették a jelenlegi új református templomot.
Tiszadada a XXI. században igyekszik fejlődni, de igyekszik megőrizni is hagyományait, üdülőfalu jellegét. Jelenleg a lakosság nagy része mezőgazdaságból él.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom
- Zathureczky-kastély
- Patay-kastély
- Mamutcsontok - melyek a község területén a Tiszából kerültek napvilágra.
Híres emberek, akik itt éltek [szerkesztés]
- Holló László (1887–1976) festőművész 1911–1968 között minden nyáron Tiszadadán alkotott.
- Bornemissza László festőművész (1910-1995)
- Bornemisza Barnabás János rúdugró, író, grafikus (1915-1985)
- id. borsodi kovách Bornemisza Barnabás tanár, festőművész, tornász 1883-1968
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
