Nyírcsaholy
| Nyírcsaholy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Mátészalkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hanusi Péter (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4356 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2136 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 62,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyírcsaholy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyírcsaholy
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,90321°, k. h. 22,33585° | |||
Nyírcsaholy község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mátészalkától 6 km-re délre a Kraszna közelében.
Vonattal elérhető Mátészalka–Nagykároly-vasútvonalon.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét szláv eredetűnek tartják, más vélemény szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Története [szerkesztés]
Nyírcsaholy nevét az oklevelek 1213-ban említették először, majd 1270-ben p. „Chahol” néven volt említve a Káta nemzetségbeli Panyit fia Györggyel, a Csaholyi család egyik ősével kapcsolatban, akit a Kraszna megyei Derzsiki Derzsik vádolt meg erőszakoskodásai miatt.
Panyit másik fia „Magas” Lénárd 1221-ben a Kraszna megyei Csizér birtokosaként volt említve.
1251-ben egy oklevél szerint a csaholyiak ősei Tunyog birtokot az itt felépült Csaholyi Szűz Mária tiszteletére szentelt monostornak adományozták.
1270-ben a település a Káta nemzetség csaholyi ágának birtokaként említették „p. Chahol” néven, a csaholyi ág itt felépített monostorát1325-ben, más vélemény szerint 1527-ben „Chahalmonustrea” néven említették először. Az egykori monostor emléke a falu Monostoroscsaholy (Monostoraschahol) elnevezésében maradt fönn. A Csaholyi családnak Csaholy nevű birtokai voltak még Monostoroscsaholy-on kívül Közép-Szolnok vármegyében fekvő Magyarcsaholy, Oláhcsaholy és a mára már elpusztult Középső-Csaholy is.
Monostoroscsaholyon és a szomszédos Szalkán volt a nagy csaholyi uradalom központja, és mint ilyen, a forgalmasabb helyek közé számított, vásárjoggal is rendelkezett.
1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Pál nevű papja ekkor négy, 1333-ban három, majd 1334-ben ismét négy garas pápai tizedet fizetett.
1429-ben Zsigmond király udvari hívei, Csaholyi István János nevű fia és Csaholyi László boszniai török ellenes harcukért és ottani fogságba esésükért új adományt nyertek valamennyi birtokukra, így a közelben fekvő Szalka, Hidaskocsord, Nagykocsord, Tunyog, Jármi, Parasznya,Györgyteleke, Sonkád, Botpalád, Csenger, Jánosi és más birtokaira is.
A 17. században több csapás is érte a települést: a környéken bóklászó törökök és a német hadak teljesen elpusztították a csaholyiak erődített végvárával együtt, és 1604-től az 1800-as évek elejéig csak puszta volt.
1960. február 26-án zajlott le a nyírcsaholyi asszonylázadás az erőszakos téeszesítés ellen. 300-400 elkeseredett asszony tüntetett a kollektivizálás ellen ás azért, hogy az erőszakkal kikényszerített termelőszövetkezeti belépési nyilatkozataikat visszakapják. Megkíséreltek behatolni a tanácsházára. A hatalom mozgósította a rendőrséget, akik erőszakkal, gumibotozva oszlatták fel az összegyűlt nőket majd számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen. A legsúlyosabb büntetés két év börtön és 1000 forint vagyonelkobzás volt. 2012-ben emlékükre a településen emlékművet állítottak és a falu tanulmányt készíttetett a történtekről.
Nyírcsaholy újranépesítése [szerkesztés]
Csaholyt 1727-ben Bencze Sámuel kapta meg, 1747-ben részbirtokot kapott itt gróf Teleki Ádám is, majd az 1800-as évek elejétől a gróf Teleki, gróf Károlyi, Ujhelyi, Irinyi és más családok is birtokosai lettek, az 1900-as évek elejétől pedig a báró Uray, Budaházi, Szalkai és Berger családoké volt.
A falu ujranépesítése 1812-ben elkezdődött, ekkor 5 tót család érkezett ide és 1822-ig tartott a betelepedés. A faluba ez idő alatt római- és görög katolikus tót ajkú népek érkeztek a Felvidékről: Zemplén, Sáros, Abaúj és Ung vármegyékből.
Az újranépesülés adatai évek szerint:
1828-ban 762, 1839-ben 678, 1863-ban 1490, 1873-ban 1613, 1888-ban 1370, 1898-ban 1725, 1907-ben 1901 lakosa volt a településnek.
Az 1910-es népszámláláskor már 2004 lakosa volt a településnek. Ebből 1035 római katolikus, 696 görög katolikus és 176 református volt.
A 20. század elején Nyírcsaholy Szatmár vármegye Mátészalkai járásához tartozott.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye
- Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára
- Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
