Pátroha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pátroha
Pátroha címere
Pátroha címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Kistérség Kisvárdai
Jogállás község
Polgármester Tóth Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4523
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 2905 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 73,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pátroha  (Magyarország)
Pátroha
Pátroha
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 29″, k. h. 21° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 29″, k. h. 21° 59′ 30″
Pátroha  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Pátroha
Pátroha
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Pátroha község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pátroha Nyíregyházától mintegy 35 kilométerre található a Rétköz területén. A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Nyírtass közelében balra kanyarodva, innen 5,5 km; vasúton: a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevének eredete bizonytalan, lehet szláv eredetű is, de magyar személynév is. Eredeti neve Legyr volt, de mint terrát említik e néven 1232-ben, tehát akkor aligha lakott hely. Majdnem bizonyos, hogy a várispánsági szervezetbe tartozó királyi birtok volt, ,későbbi Őr jelzője is utal ere.

1290-ben IV. László kun hívének, Zvetunnak megszakadása révén reá háramlott Patruh nevű birtokát Kállay Mihálynak adományozta. Az adományos kunok egy részének utódai 1322-ben még éltek, mert ezek adták el a Béla és István királyok által adományozott birtokot Magyar Pál ghymesi (Gymus) várnagynak. Más részét pedig Barabási Iván adta el ugyanannak. Kállay Mihály utódai atyjuk részét 20 márka ellenében adták el Magyar Pálnak. A falu hatalmas határral rendelkezett és ez idő tájt két részre oszlott. a templomos részt Egyházas-, a másik falut Őrpatrohának nevezték. 1354-ben Magyar Pál Erzsébet leányának adta leánynegyed fejében.

A XIV. század végén a váradi püspök és Várdai János volt a földesura, a XV. század elején még a két földesúr perel egymással érte, de 1470 óta egészében a Várdai-birtokhoz tartozott. Ettől kezdve sorsa egy a Várdai-uradalom sorsával.

1556-ban 39 dézsmafizető jobbágya alapján 195-200 lakója lehetett. A Várdai-örökségből Nyáry Pál birtokába jutott 1603-ban, majd a Lónyay, a Barkóczy, az Esterházy és a Bercsényi család tartott nőági örökség címén rá igényt.

A XVIII. században az Esterházy és Barkóczy család maradt a két legnagyobb földesúr, mellettük számos középnemesi család alkotta az itteni közbirtokosságot.

A jobbágyfelszabadítás idején 642 lakosa volt, és jellegzetes kisnemesi falunak számított.

A falu határába olvadt be a Bajul nevű, 1324-ben Karászi Sándor birtokaként emlegetett hely. Ez talán azonos a mai napig élő Bajor nevű határrésszel, amely a határ délnyugati sarkában fekszik.

Másik középkori hely Doboka; ma is élő határnév a berkeszi útfélen.

1325-ben tűnik fel Tass határjárása során Magyar Pál birtokaként. Később Diósdoboka a neve.

Végül a középkorban, ugyancsak 1324-ben említik a Temeháza alias Miskolc nevű lakott helyet. Ez is élő helynév a mai határ délkeleti részén.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bajorhegy
  • Református templom, késő barokk, 1808

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]