Baktalórántháza
| Baktalórántháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás 2013-tól | Baktalórántházi | ||
| Kistérség 2012-ig | Baktalórántházai | ||
| Jogállás | város járásszékhely |
||
| Polgármester | Nagy Lajos (BVSZ)[1] | ||
| Irányítószám | 4561 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4350 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 121,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Baktalórántháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Baktalórántháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,99768°, k. h. 22,07658° | |||
| Baktalórántháza weboldala | |||
Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség közepén, Nyíregyházától keletre, a 41-es főút és a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonal mellett található település. Vaja 8 km, Vásárosnamény 18 km, Székely 15 km, Apagy 11 km, Besenyőd 6,5 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.
1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.
Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.
1310-ben a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék,s a Kállaiaké marad a XVI. század végéig, mikor a Báthory családé lesz.
1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.
1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is bírtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.
A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a XVII. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a XVIII. század végén Haller Gábor birtoka lett.
A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.
Bárczay Annával a XIX. század elején Bökönyi Bekk Pálra szált, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.
Lórántháza nevét az írásos forrásokban a XVI. század-ban említik először.
A település az 1600-as évek elején a Bethlen család-beliek, majd a Rákócziak birtoka.
A falu tulajdonosa a Rákóczi szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a XIX. század első évtizedeitől 1945-ig a Dégenfeld család birtoka.
Nyírbakta először a 19. század közepén volt a Nyírbaktai járás székhelye, melyet azután csak 1912-ben szerveztek újra. A székhely neve az egyesítést követően 1933-tól lett Baktalórántháza, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át, majd az így létrejött Baktalórántházi járás 1970-ben végül megszűnt.
1993-ban kapta meg a városi rangot .
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma a XII. század második felében épült. A templom tornyát a XVIII. században emelték.
- Református temploma barokk stílusban épült 1730 körül.
Tornyát és nyugati bővítését 1844-ben építették klasszicista stílusban. A templomban klasszicista stílusban 1840 körül készült szószék, kegyúri padok és 1800 körüli időből való empire stílusú papi szék található.
- Görög katolikus templomát 1842-ben késő copf stílusban építették.
- Degendeld-kastély műemlékjellegű épület.
Parkjában egyedülálló faritkaságok (páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, szomorú magaskőris, mézgás éger, magaskőris, stb.) találhatók.
- A település mellett van a Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület.
2006 decemberében Baktalórántháza még mindig azon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közé tartozik, ahol nem érhető el az ADSL. A megyében csak két ilyen város van (a másik Nagyecsed). A környékbeli községek, nagyközségek mintegy felében van ADSL. (Forrás: T-Com ADSLKereső, Megvalósított fejlesztések)
Baktalórántháza 2007-ben 4. volt a magyarországi városok bűnügyi fertőzöttségéről készült listában (a megyei jogúak kivételével). 2007-ben 4295 lakosra 400 bűncselekmény jutott. 2006-ban a város a 22. helyen szerepelt.[4] 2004-ben 453 bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására, amely az 5. helyre volt „elég”.[5]
Híres emberek [szerkesztés]
- Nyírbaktán született 1871. május 7-én gr. nagykárolyi Károlyi Gyula politikus, miniszterelnök.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ HVG, 2005. november 16.
- ↑ HVG, 2008. szeptember 20.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
