Baktalórántháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyírbakta szócikkből átirányítva)
Baktalórántháza
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély
Baktalórántháza címere
Baktalórántháza címere		 Baktalórántháza zászlaja
Baktalórántháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházi
Jogállásváros
járásszékhely
PolgármesterNagy Lajos (BVSZ)[1]
Irányítószám4561
Körzethívószám42
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3526 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség112,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″
Baktalórántháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Baktalórántháza
Baktalórántháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Baktalórántháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktalórántháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A katolikus templom

Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség középső részén, a megyeszékhely Nyíregyházától keletre fekszik, Besenyődtől 6,5, Vajától 8, Apagytól 11, Székelytől 15, Vásárosnaménytól pedig 18 kilométerre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírjákó, északkelet felől Rohod, kelet felől Vaja, délkelet felől Kántorjánosi, dél felől Ófehértó, délnyugat felől Besenyőd, nyugat felől Levelek, északnyugat felől pedig Nyírkércs.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Vásárosnaményon át az ukrán határig vivő 41-es főút, amely keresztülhalad a központján, és könnyen elérhetővé teszi az ország távolabbi részei felől is.

A környező települések közül Nyírbátorral a 493-as főút, Székellyel a 4104-es, Nyírjákóval és Anarccsal a 4105-ös út köti össze, Flóratanya nevű különálló, délkeleti fekvésű városrészére pedig a 49 153-as számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Baktalórántháza vasútállomás, a település belterületének déli szélén, a flóratanyai országút vasúti keresztezése közelében. Közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 325-ös mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

Baktalórántháza környéke az itt talált leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely lehetett.

Mai nevét 1932-ben, Nyírbakta és Lórántháza egyesítése után kapta.

A legrégebbről fennmaradt okirat, amelyben Nyírbakta neve szerepel, V. István 1282-ben kelt adománylevele, amelyben a király Bogdai Illés comesnek adományozta a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája, Mihály fia István adományozott birtoka volt. A 16. század végén a Báthori-családé lett. 1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok szerezték meg, majd 1638-ban Barkóczy László felesége, Péchy Anna, akinek már állt a kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A 17. század végén a Barkóczy-részt Barkóczy Krisztina kezével Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a 18. század végén Haller Gábor.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt, s Bárczay Annával a 19. század elején Bökönyi Bekk Pálra, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére, s az övék maradt egészen 1945-ig.

Lórántháza nevét fennmaradt írásos források a 16. században említik először.

A település az 1600-as évek elején Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a 19. század első évtizedeitől 1945-ig a Degenfeld család.

Nyírbakta a 19. század közepén a Nyírbaktai járás székhelye volt. Neve az egyesítést követően Baktalórántházára változott, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át.

1912-ben megépült a Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal, de 1973. december 31-én megszűnt rajta a forgalom.

Baktalórántháza 1993-ban kapta meg a városi rangot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Vida Károly (független)[4]
  • 1994-1998: Vida Károly (Baktalórántházáért Választási Szövetség)[5]
  • 1998-2002: Vida Károly (BVSZ)[6]
  • 2002-2006: Tóth Pál (független)[7]
  • 2006-2010: Nagy Lajos (BVSZ)[8]
  • 2010-2014: Nagy Lajos (BVSZ)[9]
  • 2014-2019: Nagy Lajos (BVSZ)[10]
  • 2019-től: Nagy Lajos (BVSZ)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4037
3989
3918
3903
3420
3526
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 24% cigánynak, 0,6% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 33,5%, római katolikus 26,3%, görögkatolikus 13,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (19,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt református, 22,3% római katolikus, 13,8% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% ortodox keresztény, 0,2% evangélikus, 4,2% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Nyírbaktán született Nagy Samu, 1905-ig Grosz Salamon (1866 – 1945) erdélyi magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró, lapszerkesztő.
  • Nyírbaktán született 1871. május 7-én gr. nagykárolyi Károlyi Gyula politikus, miniszterelnök.
  • Nyírbaktán született 1925-ben Szontagh Pál erdőmérnök.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. ↑ http://www.lancut.pl/asp/en_start.asp?typ=14&menu=76&strona=1
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  7. ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  8. ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  9. ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  10. ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Baktalórántháza Helységnévtár
  13. ↑ Baktalórántháza Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baktalórántháza&oldid=27014203”