Baktalórántháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baktalórántháza
Baktalórántháza címere
Baktalórántháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Baktalórántházi
Kistérség Baktalórántházai
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Nagy Lajos (BVSZ)[1]
Irányítószám 4561
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 4037 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 121,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baktalórántháza  (Magyarország)
Baktalórántháza
Baktalórántháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 52″, k. h. 22° 04′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 52″, k. h. 22° 04′ 36″
Baktalórántháza  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Baktalórántháza
Baktalórántháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Baktalórántháza weboldala

Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség közepén, Nyíregyházától keletre, a 41-es főút és a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonal mellett található település. Vaja 8 km, Vásárosnamény 18 km, Székely 15 km, Apagy 11 km, Besenyőd 6,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.

1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.

Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék,s a Kállaiaké marad a XVI. század végéig, mikor a Báthori-családé lesz.

1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.

1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a XVII. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a XVIII. század végén Haller Gábor birtoka lett.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.

Bárczay Annával a XIX. század elején Bökönyi Bekk Pálra szált, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.

Lórántháza nevét az írásos forrásokban a XVI. században említik először.

A település az 1600-as évek elején a Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a XIX. század első évtizedeitől 1945-ig a Dégenfeld család birtoka.

Nyírbakta először a 19. század közepén volt a Nyírbaktai járás székhelye, melyet azután csak 1912-ben szerveztek újra. A székhely neve az egyesítést követően 1933-tól lett Baktalórántháza, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át, majd az így létrejött Baktalórántházi járás 1970-ben végül megszűnt.

1993-ban kapta meg a városi rangot.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma a XII. század második felében épült. A templom tornyát a XVIII. században emelték. Falfestményei országos hírűek.
  • Görög katolikus templomát 1842-ben késő copf stílusban építették.

Parkjában egyedülálló faritkaságok (páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, szomorú magaskőris, mézgás éger, magaskőris, stb.) találhatók.

2006 decemberében Baktalórántháza még mindig azon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közé tartozik, ahol nem érhető el az ADSL. A megyében csak két ilyen város van (a másik Nagyecsed). A környékbeli községek, nagyközségek mintegy felében van ADSL. (Forrás: T-Com ADSLKereső, Megvalósított fejlesztések)

Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély.

Baktalórántháza 2007-ben 4. volt a magyarországi városok bűnügyi fertőzöttségéről készült listában (a megyei jogúak kivételével). 2007-ben 4295 lakosra 400 bűncselekmény jutott. 2006-ban a város a 22. helyen szerepelt.[4] 2004-ben 453 bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására, amely az 5. helyre volt „elég”.[5]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. HVG, 2005. november 16.
  5. HVG, 2008. szeptember 20.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]