Degenfeld-kastély (Baktalórántháza)
| Degenfeld-kastély (Dégenfeld Kastélymúzeum) | |
 | |
| A baktalórántházi Dégenfeld-kastély | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Baktalórántháza |
| Épült | feltehetően a 17. században |
| Jelenlegi funkció | interaktív múzeum |
| Fenntartó | Baktalórántháza Város Önkormányzata |
| Cím | Köztársaság tér 13. 4561 Baktalórántháza |
| Elhelyezkedése | |
 Degenfeld-kastély
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 59′ 53″, k. h. 22° 04′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 53″, k. h. 22° 04′ 25″ | |
| Degenfeld-kastély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Degenfeld-kastély témájú médiaállományokat. | |
A baktalórántházi Dégenfeld-kastély a város központjában található, több hektáros természetvédelmi terület övezi. 2015 decembere óta interaktív múzeumként üzemel.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A kastély Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától 31 km-re északkeletre található.
Története[szerkesztés]
A nemesi kúria első írásos említése 1515-ből származik. Eszerint a Nyíri család tagjai nászajándék fejében „...Bogda prédiumban egy lakatlan nemes kúriát, Ibrányi István esztergomi kanonoknak adományozzák.” 1593 előtt Bakta már a Báthoriak ecsedi birtokához tartozott. 1630-ban II. Ferdinánd új adományként szalai Barkóczy Lászlónak adta: „...possessionibus Bakta curiaque nobilitari ibidem fundata et exstructa...” azaz: „Bakta helységben alapított és épített nemesi kúriával”. A hagyomány szerint a mai kastély elődjét Barkóczy László építette 1630-körül.
1687-től Barkóczy Krisztina és Károlyi Sándor házassága révén a kastélynak új részbirtokosa lett, a nagykárolyi Károlyi család. 1720 és 1724 között felújították az épületet, emeletet is építettek rá. A kastély utolsó nagyobb átalakításait 1840 körül végezték.
1919-ben a Tiszántúlt megszálló román hadsereg egyik főhadiszállása lett a baktai kastély. Kivonulásuk után az épület üresen, kifosztva maradt vissza. A helyreállítás után a második világháború végéig a Degenfeld család lakta.
1945 után a baktai erdő adottságaira támaszkodva tüdőszanatóriumként hasznosították az épületet. A kastély parkját gondosan karbantartották, az 1970-es években hivatalosan is természetvédelemi terület lett.
1995-től több mint 20 évig üresen, kifosztva állt a kastély, csak 2006-ban került Baktalórántháza önkormányzatának tulajdonába. 2015-ben újították fel, majd 2016 március 15-én megnyitotta kapuit a Dégenfeld Kastélymúzeum.
Dégenfeld Kastélymúzeum[szerkesztés]
A helytörténeti, néprajzi, természettudományi múzeum egyedi, innovatív technikai megoldások révén, interaktív informatikai eszközökkel, táblagépek kameraképén keresztül virtuálisan felépített világot is bemutat a látogatóknak.[1]
2019-ben a múzeum két további állandó kiállítással bővült: egy különálló épületet gróf Károlyi Gyula miniszterelnök emlékházának rendeztek be. A főépület emeletén pedig interaktív erdészeti kiállítást alakítottak ki.
-
A kastély 2021 novemberében -
Egy 1737-ben Banja Luka mellett, a Károlyi család tagjainak részvételével lezajlott ütközet festményen -
Károlyi Gyula miniszterelnök emlékházának egyik terme a gróf életnagyságú alakjával -
A Degenfeld család címere fafaragáson
A kastélypark[szerkesztés]
A kastély parkjában egyedülálló fa-ritkaságok vannak. A környező 312 hektár területű erdő – mely Nyírerdő néven ismert[1] – egy része természetvédelem alatt áll.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b szabolcshir.hu: Baktalórántháza ékszere: megnyílt a Dégenfeld Kastélymúzeum, civishir.hu - 2015. december 18.
- ↑ Kasza Sándor: Magyar települések enciklopédiája: összefoglaló leírás Magyarország megyéiről, városairól és községeiről (607. oldal), CEBA Kiadó, 2000 (online: google könyv)
Források[szerkesztés]
- A kastély honlapja (hozzáférés: 2016. április 6.)
- Baktalórántháza honlapja: A Dégenfeld Kastély Baktalórántházán (hozzáférés: 2016. április 6.)
További információk[szerkesztés]
- Balogh István: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, 1986. (online: google könyv)