Tiszamogyorós
| Tiszamogyorós | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Záhonyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Ésik Bálint[1] |
| Irányítószám | 4645 |
| Körzethívószám | 45 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 647 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 63,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tiszamogyorós
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Tiszamogyorós
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 48° 19′ 15,06″, k. h. 22° 13′ 53,87″ | |
Tiszamogyorós község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mándoktól keletre, a 4113. sz. út mentén, az Észak-Nyírségben, a Tiszakönyöknek nevezett tájon fekszik Tiszamogyorós. A Tisza áradásaitól sokat szenvedett falu 1864-ben költözött a jelenlegi, negyedik helyére.
Története [szerkesztés]
Nevét a terület jellegzetes növényéről, a mogyoróról kapta, ennek ellenére ma már sajnos nyoma sincs az Árpád-kori mogyoróbokros ligeteknek, sőt mogyoróbokrot is csak elvétve lehet találni.
A falu alapítói a Gutkeled nemzetség tagjai voltak. Legelső említése 1297-ből maradt fenn. Az oklevél szerint korábban a Monoros nevű szántóföldet a szomszédos Benkkel együtt Apaj fia Apaj ispán rokonainak zálogba adta. Úgy tűnik, hogy a birtokot kiváltották a zálogból, mert a XIV. század első felében Apaj fia István, szlavón vicebán volt a birtokosa 1342-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően az oldalági rokonok, a Bacskaiak és a Berencsiek hosszú pereskedés után felosztották Apaj fia István birtokait egymás között.
A Bacskaiak a Dráván túli területeket kapták, a Berencsiekéi lettek a nyírségi falvak, köztük Mogyorós.
A XVI. század végéig a Berencsi családból kiszakadt Anarcsi Tegzesek birtokolták. E család utolsó tagja volt a hírhedt Anarcsi Tegzes Borbála, aki korábbi udvarlóját, Bornemissza Miklóst kerecsenyi kúriájában éjszaka álmában embereivel lekaszaboltatta.
1588-ban említést tesznek Anarcsi István kúriájáról. Az Anarcsi-részt 1588-ban zálogba vette Lónyay Gergely, aki nemsokára fegyverrel támadt a falura.
A ma is élő családok közül már ekkor többen itt éltek: Berta, Fónagy, László, Ésik, Szél. A Szalmaságiak az 1620-as években, a Fodorok 1660 körül telepedtek le a faluban.
1678-ban, Bacskay-Újlaki György elhunyta után a falu királyi kincstárra szállt.
1683-ban a Vay család kapta adományként.
1720-as országos összeírásban mindössze 8 jobbágycsaládot jegyeztek fel, de ennél biztosan többen éltek a faluban.
1746-ban Vay Borbála kezével gróf Teleki János is földesura volt, 1784 után Czobel Borbála birtokaként már 282 lakos élt benne.
A mogyorósi református anyaegyház 1747-ben jött létre gróf Vay Borbála asszony jóvoltából. Korábban Mándok filiája volt.
Szabolcs vármegye katonai leírói 1782–85 között Mogyorós néven jegyezték fel. Ekkor a falunál, a homokbuckák között egy nagyobb, ritkás erdő húzódott. A rétjei bozótosak, nagyon mocsarasak voltak, a nagyobb, soha ki nem száradó mocsarakat nád nőtte be. Eperjeske irányába homokbuckák sora húzódott, az ezer lépésre folyó Tiszán volt egy komp. Fényes Elek Geographiai szótárában (1851) Mogyorós faluként szerepel Szabolcs vármegyében 406 lakossal, termékeny gabonaföldekkel. A Tisza sokszor rontott rá a falura, amely mindig arrébb, a mai, negyedik helyére költözött. A községi elöljáróság 1864. május 24-én írott leveléből ismerjük a falu régebbi helyeit: “…Téglás, mely helyen legelsőbben volt a helység települve, jelenben szántóföldnek használtatik, Csetér, hol a helység másodszor lévén letelepülve, mely tér jelenleg szinte szántóföld, Otskafalu, hol hajdan a harmadik helye volt a letelepülésnek, jelenben szántóföldnek használtatik…" Szabolcs vármegye monográfiája (1939) már a jelenlegi helyén mutatta be: az 1620 hold területű, erdős, legelős település 873 lakosának az őstermelés nyújtott megélhetést a kis- és törpebirtokokon.
A századfordulón a falu látványos fejlődésen ment keresztül. Lélekszáma átlépte az ezret, ekkor épült ki a Mándok felé vezető új utcája (a mai Szabadság utca, korábban Erzsébet utca). Az első világháború Mogyoróst sem hagyta érintetlenül, 35-en áldozták életüket a hazáért.
A század elején egy tűzvészben az egész falu majdnem megsemmisült, azután már vályogfalú, bádog- és cseréptetős házakat építettek.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a falu lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
A műemlék jellegű, késő barokk stílusban 1830-ban készült református temploma a Béke utcán áll. A háromszintű homlokzati tornyos, boltozatos teremtemplom fatornya 1856-ban leégett. A templom előtt áll a 2007. június 3-án felavatott turulmadaras világháborús emlékmű, melyen 35 helyi hősi halott neve olvasható.
Programok [szerkesztés]
Aratási Lovasnap: Több éve már hogy megrendezésre kerül Ésik Attila és családja szervezésében Tiszamogyoróson a fogathajtást bemutató sport. Az egynapos lovasrendezvény nagyon felpezsdíti a falu és a környék életét. Sok nézőt vonz a kettesfogatok versengése, melyek mellett a kis pónik is nagyon feldobják a napot főleg a gyerekek számára. A már 3 éve megrendezésre kerülő Lovasnap több programmal is várja az érdeklődőket. A verseny kétfordulós, melyet délelőtt a polgármester nyit meg. Több fogat méri össze erejét először akadályhajtásban, majd délután vadászhajtásban. A két fordulót összesítve döntik el, hogy ki lesz a nap győztese. Ki térhet haza a legnagyobb kupával és persze a legnagyobb dícsőséggel. De természetesen nem csak a győztes örülhet a kupának. Minden fogat hatalmas szurkolást kap és hatalmas taps közepette veheti át a díját. Minden néző, szurkoló kiválaszthatja a saját kedvencét, akivel együtt izgulhatja végig a napot. De természetesen nem csak „nagyok” közül választhatnak kedvencet maguknak. Drukkolhatnak a póni fogatoknak is. Melyik a legaranyosabb, legkisebb, legfürgébb és vajon ki győzi le még a nagyokat is olyan pici lábakkal. A kicsik bár külön kategóriában indulnak, de idejükkel mégis felteszik a lécet a nagyoknak. Bazár, vidámpark, büfé és különböző nyalánkságok kínálatával várják a fogyasztani kívánó vendégeket egész nap. Természetesen a műsor ebédszünetben sem áll le. Amíg a fogatok is megpihennek különböző vetélkedők szórakoztatják a nézőket. Malac- nyúlfogó verseny a gyerekeknek, hintóhúzó vetélkedő a felnőtteknek. A nyeremények átvételei után újra előtérben a lovak. Hátasok veszik át a főszerepet. Bemutatják hogyan is kell vágtázni és nyeregben maradni a pályán. Majd kezdetét veszi a második forduló. Ismét a két lóerő lép a színre. A második pályára hajtásnál kicsit ismertebb terepen már mindenki magabiztosabban, ügyesebben hajt. Így javíthatnak a délelőtti eredményükön, melyet a bírók összesítenek. Végül eredményhirdetésre felvonul az összes hintó. Itt mindenki győztesen tér haza: „megcsináltam sikerült egy nehéz pályát meghajtani együtt a legjobb barátokkal, családommal”. Mindenki nagyon jól szórakozott és hogy a közönség a végén megkapja a ráadás produkciót a fogatok elköszönő köre után fergeteges vágtával hagyják el a porzó pályát.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tiszamogyorós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Tiszamogyorós az utazom.com honlapján
- http://www.datanet.hu/ftur/hazak/k75_f2.html Vendégházjav
- Kemping
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
