Ilk
| Ilk | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás 2013-tól | Vásárosnaményi | ||
| Kistérség 2012-ig | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Balogh Istvánné[1] | ||
| Irányítószám | 4566 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1207 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 82,90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ilk
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ilk
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,11743°, k. h. 22,23390° | |||
| Ilk weboldala | |||
Ilk község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vásárosnamény nyugati szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Ilk nevét az oklevelek 1416-ban említették először Elk néven, 1463-ban már Ilk-nek írták.
1411-ben a Butkai, Ráskai és Márki osztályos családok birtoka volt. 1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka. 1461-ben a Csaholyiak zálogba adták a Kendefi család tagjainak, s még 1489-ben is ők használták. 1497-ben a Butkayak új királyi adományt kaptak rá, s az övék maradt még a XVI. században is.
1584-ben Lónyay István is részt kapott benne. A XVII. században a Rákóczi család birtoka volt.
1696-ban Absolon Dániel kapott rá királyi adományt.
1712-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg a birtok legnagyobb részét. 1757-ben az Absolon birtokot a vásárosnaményi Eötvös család kapta meg.
A XIX. században több földesura is volt,így a gróf Károlyi család, a Lónyay család, az Eötvös, Eördögh, Kendeffy és Toldi családok is.
A XX. század elején gróf Károlyi Lászlónak volt itt nagyobb birtoka.
Ilk határában feküdt egykor Bacsó puszta, melyre az osztályos Butkai, Ráskai, Márki és Málczai családok már 1411ben új adományt nyertek.
1426-ban Bacsó már faluként volt említve, s ekkor a Madai család is birtokosa volt.
1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 86,5%-a magyar, 13,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma - 1840-ben épült.
- Községháza
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
