Ilk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ilk
Ilk címere
Ilk címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Balogh Istvánné[1]
Irányítószám 4566
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 1225 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 82,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ilk  (Magyarország)
Ilk
Ilk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 22° 14′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 22° 14′ 02″
Ilk  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ilk
Ilk
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ilk weboldala

Ilk község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vásárosnamény nyugati szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilk nevét az oklevelek 1416-ban említették először Elk néven, 1463-ban már Ilk-nek írták.

1411-ben a Butkai, Ráskai és Márki osztályos családok birtoka volt. 1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka. 1461-ben a Csaholyiak zálogba adták a Kendefi család tagjainak, s még 1489-ben is ők használták. 1497-ben a Butkayak új királyi adományt kaptak rá, s az övék maradt még a XVI. században is.

1584-ben Lónyay István is részt kapott benne. A XVII. században a Rákóczi-család birtoka volt.
1696-ban Absolon Dániel kapott rá királyi adományt.

1712-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg a birtok legnagyobb részét. 1757-ben az Absolon birtokot a vásárosnaményi Eötvös család kapta meg.

A XIX. században több földesura is volt,így a gróf Károlyi család, a Lónyay család, az Eötvös, Eördögh, Kendeffy és Toldi családok is.

A XX. század elején gróf Károlyi Lászlónak volt itt nagyobb birtoka.

Ilk határában feküdt egykor Bacsó puszta, melyre az osztályos Butkai, Ráskai, Márki és Málczai családok már 1411ben új adományt nyertek.

1426-ban Bacsó már faluként volt említve, s ekkor a Madai család is birtokosa volt.

1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 86,5%-a magyar, 13,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1840-ben épült.
  • Községháza

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]