Szamosbecs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosbecs
Szamosbecs címere
Szamosbecs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Csengeri
Jogállás község
Polgármester Gaál Sándor[1]
Irányítószám 4745
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 374 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szamosbecs  (Magyarország)
Szamosbecs
Szamosbecs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 29″, k. h. 22° 41′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 29″, k. h. 22° 41′ 34″
Szamosbecs  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szamosbecs
Szamosbecs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Szamosbecs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Szatmári-síkság-on fekvő Szamosmenti település.

Elérhető a 49-es főúton.

Pátyod 5,5 km, Porcsalma 8 km, Mátészalka 38 km, Csenger 8 km, Csengersima 3 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szamosbecs a XIV. század elején már község volt, az oklevelek szerint papja is volt, mely pápai adót fizetett.

1424-ben nevét Beecz, 1470-ben Beczh alakban írták.

A XIV. század végén Drágh és Balk birtoka. 1409-ben Csáky György-öt iktatták be felerészébe. 1424-ben a Drágfy-ak osztoznak a településen, s az övék marad a bélteki uradalommal együtt a a XVI. század közepéig. A Drágfiak mellett részbirtokot szereznek még itt a Gacsályi, Csató, és Berzeviczy családok is.

A XVII. század közepéig a szatmári vár-hoz tartozott,s 1663-ban Prépostházy Zsigmond kapta meg.

A XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig a gróf Teleki család és a gróf Károlyi család birtoka.

A település a Szamos árvizeitől sokat szenvedett, az árvíz az 1800-as évek közepén a falut már majdnem egészen elvitte, de a vármegye 1828-ban új medret ásatott a folyónak, s így megmenekült a falu.

A település főleg mezőgazdaságból és almatermelésből él. Környékén szép almáskertek vannak.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom légifotója

Református temploma a reformáció előtti időkben épült. 1638-ban és 1889-ben renoválták, a tornyot 1837-ben építették hozzá.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szamosbecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]