Barabás (település)
| Barabás | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás 2013-tól | Vásárosnaményi | ||
| Kistérség 2012-ig | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Daróczi Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 4937 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 759 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 19,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Barabás
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Barabás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,22957°, k. h. 22,43475° | |||
Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A magyar–ukrán határon fekszik. Szomszédja az ukrajnai Mezőkaszony. A település határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.
Története [szerkesztés]
Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.
1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is.
1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta.
A 16-17. század-ban a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt.
A 18. század-ban birtokosai még a Péchy, Lónyai, és a gróf Dégenfeld családok is.
A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom - A középkor-ban épült templom tornyát a XV. század-ban építették, barokk stílusban.
Természeti értékei [szerkesztés]
Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.
Források [szerkesztés]
- Borovszky S.: Bereg várm.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
