Alsóschönborn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóschönborn (Шенборн)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Munkácsi járás
Népesség
Teljes népesség 377 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 11
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsóschönborn (Ukrajna)
Alsóschönborn
Alsóschönborn
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 23′ 24″, k. h. 22° 43′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 24″, k. h. 22° 43′ 05″

Alsóschönborn (Шенборн) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkácstól délre, Fornos, Dercen és Munkács közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település 15. században használt elsődleges Kisfalu, majd Kisújfalu neve a méretre, illetve a helység korára utalt. A 16. században a Kis-jelző eltűnt a névből, a később felvett Munkács-előtag a szomszédos város nevéből származott. A közben elnéptelenedett falu a Schönborn család tulajdonába került, és e családról kapta nevét. Az Alsó- előtag az egykori Felsőschönborn (maFelsőkerepec) nevének előtagjával áll korrelációban, és a település déli fekvésére utal. 1946-ban a falu hivatalos neve a párhuzamosan használt ruszin Нове Село ’Újfalu’ lett, 1995-ben azonban visszakapta jelző nélküli, másodlagos történelmi nevét (Шенборн).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét 1484-ben Kisfalu néven említették először az oklevelekben. Későbbi névváltozatai: 1495-ben Kisujfalu, 1533-ban Woÿfaluw (Conscr. Port.), 1543-ban Kys wÿfalu, 1550-ben Wÿffalw, Munkachwjfalu (ComBer.117), 1730-ban Munkács-Ujfalu, Alsó- Schönborn, 1773-ban Alsó-Schönborn, Ujfalu, Unter Schönborn, Nowojeselo (LexLoc. 52), 1851-ben Schönborn (Alsó), Novoje Szelo, 1877-ben Schönborn (Alsó-) (Hnt.), 1907-ben Alsóschönborn (Hnt.), 1983-ban Нове Село, Новoе Село (ZO), 1995-ben Шенборн.

A település neve a 16. században Munkácsújfalu néven volt ismert. A falu a 18. század elejére a Munkács környéki harcok nyomán elnéptelenedett. 1728-ban, miután a beregi Rákóczi-vagyon, és vele a puszta is a Schönborn grófi család tulajdonába került, német lakossággal telepítették újra. Az új helység a tulajdonos családról az Alsóschönborn nevet kapta.

1910-ben 525 lakosából 27 magyar, 465 német, 33 ruszin volt. Ebből 476 római katolikus, 37 görög katolikus, 12 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]