Szernye
| Szernye (Серне) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Járás | Munkácsi járás |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1500 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Magyar lakosság | 1964 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Terület | 3,206 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szernye
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 21′ 59″, k. h. 22° 27′ 6″ | |
Szernye (ukránul Серне (Szerne / Serne) korábban Рівне (Rivne)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Munkácstól 20 km-re délnyugatra a Szernye-patak partján fekszik, Barkaszó tartozik hozzá. A Szernye-mocsár hatalmas láp volt itt valamikor. Szernye sík területen fekvő település. Községi tanácsa helyben. A falu 25 km-re fekszik Munkácstól az Izsnyéte-Barkaszó-Szernye vonalon. Bekötőúttal kapcsolódik a Csap-Nagydobrony-Munkács műúthoz. Vasútállomása helyben, a Bátyú-Sztrij vonalon. 1946-ig külterületének számított a Cigánytábor, a Dolenkai-tanya, Róth-tanya, Szernyei-tanya. Társközsége: Barkaszó.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve szláv folyónévből származik, az pedig a szláv srna (= őz) főnévből ered.
Története [szerkesztés]
1270-ben Zyrnua néven említik először a lónyai uradalom határjárásában, mint királyi birtokot.
1964 lakosú színmagyar község, melyet a 13. században a Várdai család alapított.
Református temploma a 15. században épült gótikus stílusban, 1530-ban lett a reformátusoké 1755-ben és 1774-ben barokk stílusban átépítették. 1779-ben haranglábat emeltek melléje. Mai formáját az 1910-es felújítás során nyerte el.
1910-ben 1257, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
Links [szerkesztés]
- Szernye ünnepelt
- Szernyén ma is él a labdarúgás – tíz évvel az újrakezdés után
