Salánk
| Salánk (Шаланки) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna |
||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Beregszászi járás | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1300 | ||
| Irányítószám | 90311 | ||
| Körzethívószám | +380 03141 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3500 fő (2001) +/- | ||
| Magyar lakosság | 3300 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 118 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Salánk
Pozíció Ukrajna térképén
|
|||
| é. sz. 48° 13′ 40″, k. h. 22° 53′ 02″ | |||
Salánk (ukránul Шаланки (Salanki / Shalanky), oroszul Шаланки (Salanki / Šalanki)): falu Ukrajnában Kárpátalján a Nagyszőlősi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszőlőstől 16 km-re északnyugatra a Borzsa partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1332-ben Salanch néven említik először. Az Árpád korban kiváltságos település volt. A falu egykor a Gacsályiak birtoka volt. A Gacsályi családnak Salánkon kívül Magyarkomjáton és Alsó-Karaszló helységekben is voltak birtokai a megyében.
1483-ban a Gacsályi család örökös nélküli kihalta után Salánkot a Rosályi Kún család foglalta el.
A 17 – 18. században ruszinokkal telepítették be. 1711. február 11-én itt tartotta Rákóczi a szabadságharc utolsó országgyűlését. A helyszín a salánki kastély 1717-ben a tatár támadás során elpusztult. 1910-ben 2322, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. A Borzsa-folyó mentén települt falu 3502 lakosából 3210 (90%)magyar nemzetiségű.
Látnivalók [szerkesztés]
- Református temploma a 14. században épült, 1540-ben lett a reformátusoké, de nemsokára leégett. 1577-ben helyreállították, majd 1657-ben a lengyelek elpusztították, a 18. század végén ismét leégett, 1798-ban, 1825-ben és 1882-ben renoválták. Mai alakját 1936-ban nyerte el.
- A görög katolikus templomot 1780-ban építették késő barokk stílusban.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Harangozó Miklós festőművész.
- Itt született Varga Zoltán koreográfus.
|
|||||||||||
