Csikósgorond
| Csikósgorond (Чикош-Горонда) | |
 | |
| Csehszlovák korban épült parasztház | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Beregszász község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1900 |
| Irányítószám | 90231 |
| Körzethívószám | +380 03141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 80 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 28,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,8 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 16′ 51″, k. h. 22° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 51″, k. h. 22° 40′ 42″ | |
 Csikósgorond
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csikósgorond témájú médiaállományokat. | |
Csikósgorond (ukránul Чикош-Горонда [Csikos-Goronda]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Gát délkeleti szomszédjában, a Kígyós-csatorna mellett fekvő település a Szernye-mocsárban.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Szernye-mocsár mélyén található Csikósgorond nevének előtagja eredetileg a csík halnévre utal, illetve a csíkászatra, ami a település létrejöttének alapját jelentette. (A magánhangzóhosszúság eltolódása a csikós szó hatására, vagyis a csíkos → csikós névváltozás például a Tolna vármegyei Csikóstőttős nevében is előfordul.) A név utótagját az ószláv gorond (= domb, kiemelkedés) szóból származtatják. Olyan helyet jelent tehát a név, ahol a mocsárból kiemelkedő szárazabb részen a csíkászat központja volt.
Története[szerkesztés]
Csikósgorond a 19. század végén Gát településhez tartozó uradalmi tanya volt a közelében fekvő Nyárasgoronddal együtt.
A két Gorond település a Schönborn-uradalomhoz tartozott, ahol a 19. század végén az uradalom munkásai éltek, több családot magukba fogadó hosszú zsellérházakban, és az uradalomban állattenyésztőként dolgoztak, a sertés- és juhállományt gondozták, vagy fuvarosok, kocsisok voltak, vagy a környező földeken gabona- és takarmánytermeléssel foglalkoztak.
A két településre - az itt tartott több száz szarvasmarha gondozására, a majorsági földek művelésére - a hegyvidéki falvakból hoztak rutén pásztorokat, béreseket és kommenciósokat, akik itt letelepedtek, egy részük azonban később visszatért falujába.
1900-ban a két településnek (Csikósgorondnak és Nyárasgorondnak) összesen 357 rutén lakosa volt.
1921-es népszavazás adatai szerint Csikósgorondon 7 lakóházat számoltak össze.
1928-ban a Schönborn család a birtokot a Latorca Rt-nek adta el.
A 20. század elején mindkét helységet virágzó településként említették. Nyárasgorond azonban később elnéptelenedett.
